A Veres bástya

2011. október 24.

Csapatnév: BETHLEN

Próba: KastélyMúlt - régi fotók, régi történetek

Marosillye Hunyad megye nagy múltú településeinek egyike, melynek eseményeinek gazdag múltjából választottuk azokat, melyek szoros kapcsolatban vannak az általunk örökbe fogadott Veres bástyával.

Talán sokunkban felvetődhet, az a kérdés, hogy egy kastély versenyre hogyan jöhet szóban egy bástya. Furcsa lehet néhányunknak, hiszen a várak, kastélyok általában magukban foglalják a bástyát s azok a vár vagy kastély szoros részei.

A mi bástyánk titkai valahol a 16. század végében rejtőznek. Miután a törökök 1552-ben elfoglalják Lippa várát, az erdélyi fejedelem elrendeli marosillye várának erősítését, melynek határvégi jelentősége ezennel megnő. Az uradalmat Báthory István fejedelem 1576-ban, hűséges, végvári harcokban jártas alattvalójának, Bethlen Farkasnak adományozta ennek vitézi tetteiért, s megbízta a vár munkálataival.
1582-re elkészül a négy bástyás kaputornyos váröv, melynek emlékére a Várúr magyar írást faragtatott bástyánk mészkőből állított ajtófélfájában, mely ekképpen olvasható: „ Bethlen Farkas cinaltatta ezt 1582". Ezt az igen ritka nyilvános írásos emléket továbbá ékesíti a nagy terem boltozatában elhelyezett családi címerekő valamint a boltozat zárókövei és a késő reneszánsz stílusjegyeket hordozó díszesen kandalló és ablak keretek.

1580. Erdély legfontosabb eseményét írjuk le. Ebben az évben november 15-én Itt született Bethlen Gábor Erdély Nagyfejedelme „melyhez hasonló az ő idejéig azelőtt, sem azután az erdélyi fejedelmek idejekben ekkoráig nem tanáltatott." írta Kemény János

10 éves koráig marosillyén nevelkedett, így könnyedén elképzelhetjük, hogy minden zegét-zugát ismerhette a várnak, s mi több bástyánkat is használta. Korai árvasága elszakította szülőhelyétől, marosillyétől, majd később vagyonát is elkobozzák, s csak Bocskai István fejedelemsége idején szerzi vissza.
1613 október 23-án Bethlen Gábor Erdély fejedelme lett, s egy évvel később öccsének gróf Bethlen Istvánnak adományozta Illye várát, Hunyad és Déva várával együtt.
1616 és 1629 közötti időszakban Marosillyén nagyméretű munkálatok folynak. Javítják és korszerűsítik Illye várának erődítményeit, melyről Szalárdi János Siralmas magyar krónikájának sorai közül eképpen olvasható: „ Illye várát nagy erős, reguláris kőbástyákkal, kőfalakkal környülvetettvén, amint megkezdette volt építeni úgy, hogy abban Lippa vára helyett derék praesidium tarthatnék az ország oltalmára"

Várunk s egyben bástyánk talán legérdekesebb története Bethlen Istvánhoz, Bethlen Gábor fejedelem öccséhez kapcsolódik, ugyanis 1627-ben emléktáblával jelölte meg bátyjának szülőházát marosillyén. A hiteles latin szöveg, s ennek fordítását az alábbiakban olvasható:

Honori ac memoriae sempiternae castri Illye, loci natalis serenissimi Sacri Romani Imperii et Transilvaniae principis Gabrielis. Qui in dicto castro paterno anno Christi M.D.LXXX foeliciter natus est. Clarissimae familiae suae Bethlenianae antiquissimae sydus.

Regis Corvini jactat se urbs Claudia cunis.
Urbs eadem nobis Bocskaium genuit.
Illye suo tanto laetare fidenter alumno.
Princeps Marte potens, pace benignus is est.
Est patriae pater, ac et libertatis avitae
Vindex, hinc populis jura dat aeque suis.
Hinc nova cunctarum facies laetissima rerum.
Principe Bethlenio sceptra tenente redit
O! dilecta Deo, tantum quae Numen et una
Aurea produxit saecula clara domus.
Anno Domini M.DC.XXVII."

Magyar fordítás:

„Amint mondgyák, a nagy emlékezetű néhai méltóságos Bethlen Gábor fejedelem ezen boltos házban született, amint a meghirt ajtaja felől való falában berakott fejér faragott kőre virágossan kimeczett aranyas czimere allyában való, nagy betükre kimeczett írás és versek is világossan mutattyák ezen szókkal:

Illye vára tiszteletére és örök emlékezetére: ez volt szülőhelye a Római Szent Birodalom és Erdély fejedelmének, Gábornak, aki a nevezett atyai várban Krisztus 1580. évében szerencsésen megszületett, mint ősi Bethlen családjának tündöklő csillaga.

Corvinus király bölcsőjével büszkélkedik Kolozsvár városa,
Ugyanaz a város szülte nekünk Bocskait.
Illye a maga hatalmas neveltjének örvend hűségesen
Aki csatában vitéz, békében jóindulatú fejedelem.
Ő a haza atyja, de egyszersmind az ősi szabadság
Védelmezője s ezért népének egyenlő jogokat ad
Itt, mivel Bethlen fejedelem tartja a jogart
Minden dolog arculata jóvá, derűssé válik.
Ó, Istentől, kedvelt ragyogó ház, mely ilyen szellemet
S aranykort teremtett.
Az Úr 1627. évében.

Az illyei vár 1640, 1647, 1685,1693, 1694, 1698 és 1712-ben felvett leltárai szerint ez az emléktábal „ a Toronyban állott, ez az első lakószint felöli helyiségnek bejárati oldalán".

1794 előtt báró Bornemissza Ignác utódai a „tornyot" lebontották és báró Naláczi József közvetitésével az emléktábla Nagyenyedre került. Itt a Református Kollégium múzeumának belső, második helyiségében őrizték, ahol az 1849 januárjában elpusztult. Az emlékkő feliratát még 1794-ben Benkő József lemásolta és leközölte eszerint:

„A Bocskai István szülőházat megjelölő, 1606-os felirat mintájára állitott, edikulás szerkezetű emléktáblát oldalt oszlopok keretelték, melyek egy „fedeles" háromszögű oromzattal koronázott párkány tartottak. Az oromzatában Bethlen Gábor fejedelem magyar királyi cimere állott, s fölötte szárnyaló angyalok tartották a Szent Koronát. Ez alá volt bevésve a disztichonokba foglalt aranyozott betűkből álló szövege."

 

A marosillyei várról készült korabeli leltárakba számunkra is nagy élmény volt beleolvasni, ezért megosztanánk és idéznénk néhány összeírást, mely a bástyánkról és annak környékéről készültek az akkori nyelvjárásban, szóhasználatban. Érdemes végigkísérni, mi minden található volt egy vár bástyában és annak környékén.

1640
"Veres bástya mellett van egy faház, kiben van egy kályhás kemencze,
két öreg fürészdeszka, ugyanabban tavalyi szalonna nro. 26, idei szalonna ugyanabban 84, orja nro. 10, tavalyi háj nro. 49, egy béllett ajtó a házon reteszestől, vassarkastól és lakatostól. A Veres bástya tornáczában van 16 szál kopja. A Veres bástyában van egy kályhakemencze, egy pohárszék, egy záros béllett ajtó, egy asztal, egy gyantáros karszék, négy padszék, két ágy, egy bokor rézdob, egy darab kárpit.
A Veres bástya mellett való faház alatt van egy pincze. A Veres bástya alatt való cejtházban van: szakállas nro. 48, muskatér nro. 51, egy falkonyhoz való golyóbisforma, mely formában szakállashoz való forma is van, szakadéknak való darab vas van nro. 11; falkonba való szakadék van nro. 160, öreg ágyúhoz való golyóbis van nro. 235, taraczkba való golyóbis van nro. 239, öreg falkonba való golyóbis van nro. 81, muskétákba való golyóbis van nro. 1326, golyóbisnak való kerek forma nro. 6, három öreg zár, egy szegfejező, két öreg fúró, három vas siska agya nélkül,egy lakatosnak való sutu, ágyúra való 9 pántvas, ágyúkerékre való tekerővas egy, kő feszegetni való vasrúd négy, két fogó, két pöröly, egy forgó siskára való vas, egy ásó, hat falapát, három lámpás, egy rossz fejsze, három fűrészdeszka, egy kaloda, két hosszú öreg kötél, ágyúhoz való három mérőkalán, rézből való. Azon cejtházon van egy ajtó lakatjával, reteszével és vas sarkaival együtt. "

 

1685
Ez épittetett az kapun bemenőleg balkéz felőll az kastély oldalán,
jó sindelyes héjazattya. Melly bástya áll egy lakó boltból és egy cselédnek való avagy mosóházból, alatta két pinczék, mellette két hitván kamaraszék.
Erre felmenő grádics, jó karfás, deszkázott sendelyes tornáczával edgyütt,vas hevederes sarkretezes félszeres ajtaja. Ezen tornáczból mennek az bolt előtt való kő tornáczra, melly három gömbölyeg kő oszlopán áll azon Veres bástya héjazattyának edgyik vége. Ajtaja ez tornácznak vas hevederes, sarkos, forditós, fogantyús,
vagyon benne egy öreg, festett deszka almárium, ajtaja vas hevederes, sarkos,egy deszkás ágy és két karos szék. Az emlitett bolt nagyon magos, ajtaja vas hevederes, sarkos, forditós, fogantyús, egész zárú, béllett, kétfelé nyiló. Vasas rámájú, fában foglalt üveg ablaki, harmadikát berakták téglával, zöld mázos kályhás, magos kemenczéje benne, az alatt két pánt vas. Vagyon ez boltban szén szító vas kalán no. 1, egy pecsenyesütő vas rostély no. 1, egy asztal lábastól, nro. 4, karos
szék no. 1, edgyes szék no. 4, boritott padocskák no. 2, eczetes átalag tartó láb no.1, deszkás ágy no. 2, fogas no. 3, sarok forma vas szegek az falban no. 5, a kemenczéhez közöl egy ajtó, kamaraszékre menő.
Ez bolt oldalában való cseléd avagy mosóház ajtaja nyilik a deszkás tornáczból, padlása deszka, ajtaja vas hevederes, sarkos, reteszes, retezfős, fában foglalt üveg ablaka egy, két üveg tányér héjjával, paraszt kályhás kemenczéje, egy rúdvas benne, ez háznak oldalai fele kőfal s fele boronából való. Vagyon benne egy padszék, edgyes szék no. 1, egy asztal lábostól, tornácza végiben egy árnyékszék, annak ajtaja vas hevederes, sarkos, a tornáczában egy asztal lábastól nélkül [!], egy puszta ajtó.


Legkorábbi megmaradt képünk 1876-ból való. Melka Vincze prágából , Erdélybe honosodott, elfelejtett kolozsvári festőművész, utazásai során gyakran festette le a várakat, kúriákat. Igy történt ez marosillyén is, amikor a Bornemissza kastélyt festette le, ennek baloldalán található Verest bástyával. Akvarelljét "A br. Bornemissza kastély-t" magántulajdon őrzi.

Egy másik, ugyanebből az időszakból származó kép, 1890 körül Cserna Károly által készített rajz "A Veres bástya". Cserna Károly festő és illusztrátor, minden valószínűséggel erdélyi utazása során készíthette művét. Rajza a Magyar Nemzeti Galériában található.

Bástyánkhoz kapcsolódó legfontosabb esemény 1909-ben történt. Ez az első hivatalosan tudósított Bethlen Gábor Fejedelem Tiszteletére kötődő ünnepség. A Nagyenyedi kollégium diákjai és tanárai megemlékező ünnepséget és emléktábla avatást szerveznek a Veres bástyánál május 8-án. Erről tudósit 1910-ben megjelent Hunyadvármegyei Almanach 182-184-ik oldala.

Vármegyénkben még másik nevezetes ünnepély is volt, Marosillyén a Bethlen Gábor emlékünnepély. Lélekemelő és minden izében sikerült ünnepségek közepette helyezte el a nagyenyedi Bethlen koll. főgimnázium ifjúsága Bethlen Gábor volt erdélyi fejedelem szülőházára az emléktáblát. Az emléktábla fekete gránitból való és ezen feliratot viseli:"
Ebben a házban született 1580-ban Bethlen Gábor Erdély dicső fejedelme s a gyulafehérvár-nagyenyedi Bethlen Kollégium alapítója. Ezt az emléktáblát örök hálája jeléül állította a Bethlen Koll. főgimn. ifjusága 1909. május 8. „

Az Almanach ezen oldalain két fénykép is található „ Részlet a Bethlen-tábla leleplezési ünnepélyéről." címen. A 100 éves képek egyikén jól láthatóak az enyedi kollégium tanárai és diákjai, másikon pedig a környékről összegyűlt ünneplő sereg. Utóbbin jól kivehetőek a címeres lobogó magyar zászlók, melyek az egykori szabad magyar világról tanúskodnak.

copyright 2011 WEBKastely