A vérfürdő utáni eskü

2011. október 25.

Csapatnév: Csíkszentimrei Henterek

Próba: KastélyMúlt - régi fotók, régi történetek

       1763. október 8-án Mária Terézia királyné közölte, hogy elhatározta a székely határőrség felállítását. Két gyalogezredet hoznak létre 12 századdal és egy huszárezredet 8 századdal (1500 ember). A csíkiak ellenállását a madéfalvi vérfürdő törte meg.
       1763 telén a madéfalvi férfiak egy része, mivel nem akartak beállni a határőrezredekbe, feleségeiket és gyermekeiket hátrahagyva a csomortáni Szalonka-völgyébe mentek. Később az összegyűlt tömeg Madéfalván gyülekezett. 1764. január 7-én hajnali 4 órakor dördültek el az ágyúk. Elkezdődött a mészárlás melyet a fehér kendő sem állított meg. A nép menekülni próbált, de hasztalan. Udvarhely felé katonák várták, az Olt jege beszakadt a menekülők alatt, Gyimes felé a vasas németek állták el az utat. Kegyetlenül lekaszaboltak mindenkit, aki eléjük került. A faluba behatoló gyalogság a férfiakat megölte, vagy megsebesítette. A házakat is felgyújtották az öldöklés közben.
      A madéfalvi vérfürdő után a székely határőrség megszervezése gyorsan haladt. Január 17-én Rákoson felesküdtek a felcsíki századok, majd 18-án, Csíkszentimrén, báró Henter Ádám házában az alcsíkiak is letették az esküt.

Csíkban, Gyergyóban és Kászonban 4982 családapát írtak össze. Ezekből alakult meg az első székely határőr gyalogezred, melynek parancsnoka Caratto alezredes lett, Csíkszereda székhellyel. Az ezred 12 századból tevődött össze: Kászonszéki -, Kozmási -, Szentimrei-, Szentgyörgyi-, Taplocai-, Szentmihályi-, Rákosi-, Szenttamási-, Tekerőpataki-, Gyergyóújfalvi-, Alfalvi- és Ditrói századok. A megszerveződött Szentimrei századhoz tartozott: Szentimre, Csekefalva, Csatószeg, Szentkirály. Szentimrén volt a százados, Csekefalván a főhadnagy és Csatószegen a hadnagy. Mivel Bornemissza főkirálybíró, az új körülmények miatt lemondott a főkirálybírói tisztéről, 1765-ben, a szentimrei br. Henter Ádám lett Csíkszéken a főkirálybíró (1781-ig, a haláláig).

(A helyi rézbanda, 1957)A fotó az egyik csapattag családjának nagy értéket képviselő tárgya, Keresztes Nándor tulajdona. Értékes kép először azért, mert a csapatunk tagjának nagyapja van rajta, amint a csíkszentimrei rézbandában játszik. Nándi tőle örökölte a fúvószenekar iránti szeretetet. Továbbá még értéke a képnek az, hogy a kúria a háttérben majdnem a régi pompában látszik, élettel töltötték meg elődeink az épületet és megnyugvással tölthet el mindnekit így látni a kúriát, nem mint a szomorú jelenben magányosan és omladozva. Az omladozó épülettel együtt omlik össze a sok szép emlék az idősekben, akik ott kezdték meg fiatalságukat, kulturális életüket. A század elején iskola volt, így sok régi embert oda köt a szíve, azután kultúrotthonon, és ez a kép fontossága: hiszen ott fújták a talpalávalót a rezesek, a megszervezett bálokon, estéken.


(A kúria fotó) Kristó Tibor szerkesztő, író - költőtől kapta meg a képet a csapat. Ő a még a fedél alatt álló kúriát utolsó percben kapta lencsevégre. 1994-ben ugyanis lebontották a tetőzetet, mert veszélyes gomba támadta meg a fát. Ez a művelet a végzetét okozta az épületnek, mert azóta is tető nélkül folyamatosan ki van téve a pusztulásnak.


(Kúria kapu) Pálosy László tulajdona. 1940 szeptemberében, amikor újra Magyarországhoz visszakerült a község, egy négy méteres Magyarország címerével ellátott zászlót ajándékozott a községnek, a csíkszentimrei születésű akkori budapesti Sándor László főkapitány. A zászlót egy tiszti küldöttség hozta, amelyet egy ünnepség közepette fel is húztak a templom előtti zászlórúdra. A képen Pálosy László édesanyja Sándor Gizella Juliánna van, amint a zászlót idehozó magas rangú tisztek egyikével éppen fotózkódik a kúria kapuja alatt. Sándor Gizella unokatestvére volt Sándor Lászlónak.

copyright 2011 WEBKastely