Az interjút Kémenes Lóránt csapattagunk, római-katolikus lelkész, a balázsfalvi magyar rádióműsor megálmodója és szerkesztője készítette helyi lakosokkal. Célunk megszólaltatni minden korosztályt képviselő egyént.
Furus Juliánna- könyvelő - STRATUSMOB KFT
K. L. - Néhány éve teljes felújításon esett át az Apafi kastély. Mit tud erről a kastélyról?
F.J. - A kastélyt 1535-ben Bagdi György építette, az idők folyamán, 1737-ig, több magyar főúr tulajdona volt, mint Bethlen Gábor, Apafi Mihály, majd a görög katolikus egyház kapja meg. A kommunizmus alatt múzeum működött benne, 1989 után visszakapta a görög katolikus egyház, jelenleg érseki székhely.
K. L.- Mennyire képezi szerves részét a balázsfalvi életnek ez a kastély?
F.J. - Addig, ameddig múzeum működött benne, bárki bemehetett, amióta újra átvették a görög katolikusok, a kastély nem látogatható. Vendégekkel sem tudtunk bemenni, csak az udvar látogatható.
K. L.- Járt bent a kastélyban? Milyen élményei vannak?
F.J. - Igen, jártam a kastélyban 1989 előtt, amikor múzeum működött benne. Ekkor festészeti kiállításokat látogattam meg.
Amikor a bejárati ajtón beléptem olyan volt, mintha párszáz évvel visszamennék az időben, a folyosó kissé sötét, mindkét felén ajtók, balra lépcső, feljárat az emeletre. Az emeleten voltak a rendezvények, tág szobák, nagy ablakok. A felújítás óta nem jártam az épületben, kívülről jól néz ki, a kastély előtti kis park is gondozott.
K. L.- Mi lehet az oka annak, hogy száz megkérdezett balázsfalviból alig 1-2 tudja, hogy hol áll az Apafi kastély?
F.J. - A balázsfalviak többsége, mint görög katolikus püspöki palotát ismeri, nem tudják a kastély történetét.
Karácsonyi Tímea Hajnalka - V. osztályos tanuló- Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum - Gyulafehérvár
K.L. - Mit tudsz a balázsfalvi Apafi kastélyról ?
K.T.- Az épület kicsi korom óta ismerős, mert a vársos parkjából jól látható. Két évvel ezelőtt, amikor a Webvidék internetes vetélkedőre készítettük az anyagokat, édasapámmal voltunk fényképezni a kastély udvarán. Ekkor tudtam meg, hogy a kastély a múltban magyar fejedelmek tulajdona volt, jelenleg a görög-katolikus érsekség székhelye. Édesapám mesélte, hogy forradalom előtt a kastélyban volt a város múzeuma, akkor látogatható volt.
K.L. - Tudod honnan kapta ez az épület az Apafi kastély nevet ?
K.T - Apafi Mihály fejedelemről, utolsó magyar tulajdonosáról.
Balázs Loránd Botond - XII. osztályos tanuló- Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum - Gyulafehérvár
K. L. - Mikor hallott először az Apafi kastélyról?
B. L.: Ötödik osztályos koromban hallottam először az Apafi kastélyról, mivel érdekelt a kastély története.
K. L. - Ki mesélt erről többet Önnek?
B. L.: Hát a legtöbbet XII-es koromban, Geréd Vilmos karnagy úr mesélt a kastélyról.
K. L. - Mikor járt be először a kastélyba, és mikor legutóbb?
B. L.: Még a kastélyban nem jártam, csak kívülről láttam.
K. L. - Mennyire képezi szerves részét a balázsfalvi életnek ez a kastély?
B. L.: A kastély a város magyar történelméhez fűződik. Az Apafi kastély Balázsfalva legérdekesebb, legkülönlegesebb épülete.
K. L. - Mi lehet az oka annak, hogy száz megkérdezett balázsfalviból alig 1-2 tudja, hogy hol áll az Apafi kastély?
B. L.: Az Apafi kastély jelenleg a görög katolikus Érsekségnek a székhelye, és ezt csak így ismeri a köztudat. Sajnos nincs semmilyen tudósítás arról, hogy Magyar gyökerű épületről van szó. Ez lehet az oka annak, hogy nem ismerik az emberek a kastély múltját.
Bartha Mária - nyugdíjas
K. L. - Mikor hallott először az Apafi kastélyról?
B.M. - A kastélyról még diákkoromban hallottam, de keveset, és inkább arról az időszakról, amikor a románok tulajdonában volt. Arról, hogy ki építette, nem beszélt senki.
K. L. - Ki mesélt erről többet Önnek?
B.M. - Valamint róla (nem sokat) Simonffy József plébános úrtól hallottam. Többet a kastélyról a Jánossy László református lelkész cikkéből tudtam meg, amit a Küküllőszögi magyar lapban közöltek. Innen tudtam meg, hogy 1535-ben Bagdi György felépíti a kastélyt, majd a család kihalása után más nagyurak tulajdonába kerül. Később (1617) Bethlen Gábor díszes fejedelmi házai között emlegették, majd Haller Gábor és később Apafi Mihály fejedelmi székhelye volt.
K. L. - Mikor járt be először a kastélyba, és mikor legutóbb?
B.M. - Először az 1970-es években jártam (mint múzeumba). 1989 után is jártam, miután a püspökség tulajdonába került, már nem, hiszen nem látogatható.
K. L. - Mennyire képezi szerves részét a balázsfalvi életnek ez a kastély?
B.M. - Nem tudom a románságnak mit jelent ez a kastély, de gondolom, hogy mind a románok, mind pedig a magyarok többségének halvány fogalma sincs a történelmi jelentőségéről.
K. L. - Mi lehet az oka annak, hogy száz megkérdezett balázsfalviból alig 1-2 tudja, hogy hol áll az Apafi kastély?
B.M. - Részben az információ hiánya, részben pedig az, hogy nagy részét nem érdekli a dolog (függetlenül a műveltségi foktól).
Dénes Erzsébet - nyugdíjas
K. L. - Mikor hallott először az Apafi kastélyról?
D. E.- 12-13 éves koromban, V.-VI. osztályos lehettem.
K. L. - Ki mesélt erről többet Önnek?
D. E.- Osztályfőnököm, Szakács Márton, később az Erdélyről olvasott könyvek, azután a Küküllő-menti várakról szóló cikkek segítettek a kastély mélyebb megismerésében.
K. L. - Mikor járt be először a kastélyba, és mikor legutóbb?
D. E.- 1960-61-ben jártam bent először, majd legutóbb 2005-ben
K. L. - Mennyire képezi szerves részét a balázsfalvi életnek ez a kastély?
D. E.- A magyarok számára pillanatnyi büszkeség, hogy akkor még léteztünk, voltak nagy személyiségeink a "román fészekben". Görög katolikus központ lett, utána állami tulajdonba került, nem nagyon emlegették az ősi magyar tulajdonosokat. A forradalom után a román görög katolikusok büszkélkednek vele.
K. L. - Mi lehet az oka annak, hogy száz megkérdezett balázsfalviból alig 1-2 tudja, hogy hol áll az Apafi kastély?
D. E.- A magyar iskola és a magyar kultúra hiánya, a nemtörődömség, a vagyon és pénz utáni hajsza, a kisebbségi érzet és sokak magyarságuk miatt érzett szégyene, az a tény, hogy magyarnak születtek ebben a román környezetben, Balázsfalván, ahol az első román nyelvű iskolák nyitották kapuikat. Nem teszik fel azt a kérdést, hogy mi volt itt 1854 előtt? A szülők, a nagyszülők, tanítók hanyagsága is hozzájárul ahhoz, hogy nem tudják milyen kastély is ez. No meg azt is ki kell mondani, hiányzik sok itteni magyarból is az egészséges büszkeség, hogy magyarok vagyunk, és hagytunk magunk után értéket, épített örökséget.