Erdőd lakosai szinte kivétel nélkül büszkék a várra, a település szimbólumának 
tartják. Mivel a Károlyi család már a XIX. században sem lakott a várban és helyette uradalmi tiszttartók - amilyen Szendrey Ignác, Petőfi Sándor feleségének édesapja is volt - igazgatták a birtokot, se pozitív, se negatív viszonyulást nem tapasztaltunk az egykori földesurak iránt. Gróf Károlyi Sándornak, aki 1730-ban, a középkori romok felhasználásával négytornyú barokk várkastélyt építtetett Erdődön, szobra van a Mihai Viteazul utca végén, de nem várépítőként maradt meg a kollektív emlékezetben, hanem mint az itteni svábok betelepítője.
A család ma is élő leszármazottja, gróf Károlyi László 2011 tavaszán járt Szatmár megyében és azt nyilatkozta, hogy mindig is otthona volt ez a vidék, ugyanakkor örömét fejezte ki a nagykárolyi és erdődi kastélyok renoválása miatt.
Interjúalanyaink (helybeliek és Erdődről elszármazottak) már sajátjukként tekintenek a várra, valamint a hozzá kapcsolódó történelmi eseményekre. Szerencsére vannak a városban tevékeny, közösségi emberek, akik sokat tesznek a múlt értékeinek megőrzéséért, továbbadásáért.
Mivel a várat éppen renoválják, a beszélgetések nagy része is erről szólt és hogy milyen célokra lehetne a felújított épületet. A lakosok többsége komoly fejlődési perspektívát lát ebben.
Az óvodáskorúaktól az egészen idős emberekig minden megkérdezett személynek sokat jelent a vár. A különböző vélemények sorrendbe állításánál egy kicsit bajban voltunk, gondolkodtunk az életkor szerinti bemutatáson is, végül a miniinterjúkat három nagy csoportra osztottuk, aszerint, hogy a beszélgetések alanyai:
1. nem Erdődön születtek, de egy ideje itt élnek
2. erdődi származásúak, akik más helyre kerültek el
3. tőzsgyökeres erdődiek.
1. NEM ERDŐDÖN SZÜLETTEK, DE JÓ IDEJE ITT ÉLNEK
Paku Gábor, 18 éves, diák kiskora óta Erdődön él. Emlékszik rá, hogy 
gyerekkorában téglákat hordtak el a várból házépítéshez, de volt olyan, mikor a vár egész területét szemétdomb borította. A lakosok összefogása által tisztították meg. Jelenleg restaurálás folyik. Szakképzett munkások hétfőtől péntekig dolgoznak rajta, hogy ismét látogatható legyen. A munkálatok miatt nem lehet egészen közel menni, körbe van kerítve. Régebben sokat járt a várba, fel is mászott a bástya tetejére, csak vigyázni kellett, mert hiányoztak a felső lépcsőfokok. Örülne, ha a renoválás befejezése után ismét lehetne, mert szép a kilátás onnan.
Rácz Ervin Lajos, 28 éves, református pap Számára a kastély a múltat jeleníti 
meg és fontos a renoválás, mert át kell adni a jövő nemzedékeknek, hogy ők is tudjanak majd örülni neki. Itt volt az ideje a rendbetételnek, sőt, már régen meg kellett volna tenni. Erdőd akár turisztikai központ is lehetne. Egyházi szempontból is fontos: 1555-ben itt volt a reformátusok híres zsinata és Erdődön született az egyetlen magyar (Bakócz Tamás), akit majdnem megválasztottak pápának. Szerinte az átlagemberek büszkék a várra, de az is igaz, hogy jó részét széthordták házaik építésére. Egyes személyek azt mondják, hogy emiatt lett a vár ennyire romos, véleménye szerint más is hozzájárult ehhez.
Gyerkes Popomajer Margit, 64 éves, orvos nem született Erdődön, de 40 éve 
itt él. Amikor először megpillantotta a várat, romokat látott. A nemrégen elhunyt Ványi Margittól hallotta, nagyrészt a Dézs és környékéről érkezett telepesek hordták szét a második világégés után, hogy belőle építkezzenek. A gyerekeknek szokása volt, hogy felmásszanak a bástyára, orvosként tudja, hogy ez néhány komoly balesetet is eredményezett. Mikor Dávid Gyula irodalomtörténész 
Erdődön járt, azt mondta, hogy az oltárt, mely előtt Petőfi Sándor és Szendrei Júlia hűséget esküdött egymásnak, vissza kellene hozni Erdődre. Ő - mint a Petőfi Kör tagja - hasonló véleményen van. Ha az oltár nem is, az egykor felette levő feszület másolata megtekinthető a plébánia-templomban. Úgy gondolja, hogy az erdődi vár a lakosok nagy többségének jelent valamint, egy részük számára magát Erdődöt jelképezi. Különben, ha idegeneket kérdezünk a városról, szintén a vár jut először az eszükbe.
Szakács Imre, 62 éves, alpolgármester, a Petőfi Kör elnöke. Szerinte a vár - 
röviden és frappánsan fogalmazva - Erdőd szimbóluma. A helybeliek ugyanúgy kötődnek a várhoz, mint Petőfihez, ennek mementója a 
2009. március 15-én felállított Petőfi-Szendrey szobor. A vár részleges elbontásáról másképpen vélekedik, mint az eddig megkérdezettek, azt mondta, hogy az első lépést az jelentette, mikor a Károlyiak a XIX. század második felében levették a tetőt, hogy ne kelljen az épület után adót fizessenek. Nemcsak a II. világháború után érkezett telepesek, de a helyi svábok is hozzájárultak a vár egy részének széthordásához. Az erdődiek többsége pozitívan éli meg a renoválást. Számukra mindig is fontos volt saját történelmük ismerete, a tanítónők már kisiskolás korukban a helyi értékek szeretetére oktatják a gyerekeket. 2011. december 8-ig lezárulnak a munkálatok s miután a várat ismét átadják Erdőd városának, különböző kulturális tevékenységek kezdődhetnek ott.
2. ERDŐDI SZÁRMAZÁSÚ SZEMÉLYEK, AKIK MÁS HELYRE KERÜLTEK EL, DE A KÖTŐDÉS FENNMARADT 
Lieb Gergő, a 4 és fél éves óvodás szemében kicsit olyan ez az épület, mint valami mesebeli kastély. Érdemes szó szerint idézni őt: „A vár az út szélén van. Nagyon nagy. Most nem lakik benne senki. Most megint építik és olyan lesz, mint régen. Régen lakott benne egy igazi király, lehet, hogy István király, de nem biztos. Neki nagy udvara volt. Tulajdonképpen lova meg lovagjai is voltak. Volt fegyverük. Jó lenne, ha megint olyan lenne, mint régen és fel lehetne mászni a zászlókhoz."
Bartha Helga, 35 éves, tanár Apja és nagyapja erdődi, ő maga már Szatmáron 
él. Mikor a várról hall, nosztalgikus érzéseket ébreszt benne. Eszébe jut, hogy gyerekkorában, valahányszor Erdőd felé autóztak, versenyeztek a húgával, ki látja meg hamarabb a várat. Most ugyanezt játssza kisiskolás fiával. Mikor a vár állapotáról kérdeztük, fájlalta, hogy hosszú évtizedeken keresztül nem tettek semmit érte, ugyanakkor örül neki, hogy elkezdődött a restaurálási folyamat. Úgy tudja, év végéig be is fejeződik. Jó látni azt, ahogyan alakul. A Petőfi kultusszal kapcsolatban még annyit mond, hogy helyi szokás szerint kirbájkor* egyes családok „elzarándokolnak" arra a helyre, ahol Petőfi és Szendrey Júlia kimondta egymásnak a boldogító igent.
*kirbáj (a Kirchweih-Fest ném. kifejezésből ered), sváb falvakban jelentős ünnep, a helyi katolikus templom felszentelésének emléknapja
Schupler Tibor, 53 éves, ró. kat. pap, a szatmári ró. kat. püspökség 
gazdasági igazgatója erdődi származású s mint az erdődiek többségét, őt is büszkességel tölti el a vár ottléte, mert történelmi dimenzióba helyezi a települést, melyben született. Mindenki számára tapinthatóvá teszi a város történetiségét. Kulturális szempontból is meghatározó, Schupler atya olyannak látja a várat és a római templomot (melyet 1860-ban szintén a Károlyi család újíttatott fel), mint két ikertestvért. Szerinte ez a két történelmi pillér tette azzá Erdődöt, ami. Már a középkorban volt itt vár, a Drágffyak építették, ez elpusztult s a helyére építtette a XVIII. században Károlyi Sándor azt a kastélyt, melynek maradványai láthatók ma is, természetesen a XIX. század végi Petőfi-kultusz hatására történt átalakításokkal kiegészítve. A vár kisugárzó ereje a környékre a századok során végig éreztette hatását. Ki kell hangsúlyozni a kölcsönhatás állandóságát vár és közösség között, mely anyagi síkon is megnyilvánult. A vár fenntartása pénzbe került, pénzbe kerül ma is, tehát értéket nyel el, ugyanakkor értéket is termel.
3. ERDŐDÖN ÉLŐ SZÜLETETT ERDŐDIEK
A 7 éves Mekker Martin elég szűkszavúan csak annyit nyilatkozott nekünk, hogy a vár nagyon régi, most megint szép lesz és régi pompájában fel lesz újítva.
Czundel Angéla, 15 éves, diák kihangsúlyozza, hogy a vár jellegzetes építménye Erdődnek. Sok olyan esemény fűződik hozzá, amely egyedi értéket ad a városnak. Egy ilyen kincset vétek lenne hagyni elveszni, épp ezért örül a renoválásnak. A helyi vezetés egyik legokosabb döntése volt a vár felújítása. Már régóta beszéltek róla, mégis kb. két éve teremtődtek meg a körülmények, hogy belekezdjenek. A renoválást megelőző ásatások során több csontvázat és egyéb leleteket találtak, ami szintén jó dolog, mert 
így jobban megismerhetjük a múltat. Fontosnak tartja a várral kapcsolatos hagyományok ápolását is. Szokás Erdődön megünnepelni Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének évfordulóját minden év szeptember 8-án, a várhoz közeli emlékkő mellett ezen ő is mindig részt vesz. Erdőd várossá nyilvánítása utáni években a városnapot a várhoz közeli területen tartották meg, reméli, hogy ez a munkálatok befejezése után ismét így lesz.
A 25 éves Cosmin S. mint kisegítő munkás dolgozott a vár környékének kutatásánál. Centiméterről centiméterre ásták fel a talajt, egészen amíg a legalsó, középkori rétegig el nem jutottak. Rengeteg cserépdarabot találtak, de ékszereket, pénzérméket is. A vár alatt levő alagútrendszer feltárásánál több emberi csontvázat találtak, meg lócsontokat is, ezeket a múzeumi szakértők rögtön elvitték kormeghatározásra. Szerinte jó dolog a renoválás, mert sokaknak munkát ad, kár, hogy a várat Nagykárollyal, valamint a római katolikus templommal összekötő alagút csak legenda.
Cucuiat Attila, 29 éves, kántortanító, a város egyik jelképének tartja a várat, a 
római katolikus templom mellett. Örül, hogy végre halad a renoválás. Úgy látja, most már a románoknak is fontos, hogy befektessenek a várba. Megemlíti, hogy a várkastély egy részét az erdődiek felhasználták házaik építéséhez. Gyerekkorában a mostani bástya mellett boltív volt. Ez eltűnt, egy része leomlott, más részét elhordták. Most a renoválás miatt a vár le van zárva, nem engednek senkit közel. A tetőt lepucolták, megvan a lépcső odabenn a bástyában, ha befejeződnek a munkálatok, fel lehet majd menni a tetejére. Ő a konzerválás szót használja a várfelújítással kapcsolatban, a renoválás ugyanis több annál, mint ami most folyik. Olyan, amilyen a XIX. században volt, nem lesz már soha, konzerválni viszont az utókornak azt, ami megmaradt, lehet. A Petőfi Kör, melynek alapító tagja, szintén konzervál, kulturális rendezvények, történelmi előadások által közösségformáló, magyarságot megtartó szerepe van. Viccesen úgy fogalmaz, ha már Petőfi „Erdődre nősült", megérdemelte, hogy szobra legyen itt.
Száraz Hajnalka, 42 éves, asztalos kiemeli, hogy a vár ugyancsak romos volt egészen két évvel ezelőttig. Kitéve az idő viszontagságainak, állapota folyamatosan romlott. A II. világháborúban egy ágyúgolyó ütötte át a mennyezetet a legutolsó szintig, így hát feljutni a tetőre nagyon veszélyes és nyaktörő mutatványnak számított. Az abalakrészeket szintén kikezdte az idő, hullott a vakolat kívül-belül. Mindenki tudta, hogy a felújítás nagyon sok pénzbe kerül, amit önerőből Erdőd városkája nem tud fedezni. Ekkor jött egy uniós pályázat. Miután megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, a várat kordonokkal vették körbe, az átadásig csak távolról lehet figyelni a fejleményeket. A felújítás befejezésével turisztikai célpontot szeretnének csinálni a várból, múzeum is lesz benne. Véleménye szerint nagyon fontos a restaurálás, mivel múltbeli örökségünk része a vár.
Huber István, 66 éves nyugdíjas azt mondja, hogy a vár Erdőd jelképe, 
ősiségének bizonyítéka. A lakosság - beleértve őt magát is - nagyon büszke rá, hogy egy ilyen régi vár mellett él. A felújítás szép dolog, hiszen így lehet megőrizni a régi idők emlékét. Nagy örömöt okozott neki, mikor tudomást szerzett a renoválásról, mivel eddig csak azt lehetett hallani: „Miért hagyták így tönkremenni ezt a várat?" Boldoggá teszi a tudat, hogy egy ilyen kis város fontossá válhat „egy régiség" miatt. Szerinte az, hogy a vár ilyen állapotba került, nagyrészt az emberi hanyagságnak és felelőtlenségnek köszönhető. Talán könnyebb lett volna a feljavítása, ha nem csak egy bástya áll. Fiatalabb korában gyakran járt a várban, egy időben szinte mindennap ellátogatott oda, de akkor még sokkal jobb állapotban volt. Mi több, nemcsak a várban járt, hanem az azt körbevevő köralagútban is, a vár bástyájából pedig látta Szatmárt. Gyermekkorában mindig leste az elátkozott lány megjelenését menyasszonyi ruhában, de felnőve rájött, hogy ez nem éppen úgy van, ahogy mesélték, ez csak egy legenda. Gyerekkorában és fiatal felnőttként minden majálison résztvett, melyet a várnál tartottak, reméli, ha befejeződik a felújítás, megint ott fogják tartani a városnapot.
Knoblau Maria, 71 éves, nyugdíjas Éppen ideje volt a vár tényleges felújításának. Végre lesz, mire büszke legyen Erdőd. Konkrét véleményt azonban csak a befejezés után tud mondani, miután közelről is megtekintette a munkálatok eredményeit.
Bányai Zoltán (32 éves mérnök) a Petőfi Kör alelnöke, ahogy meghallja, miről 
van szó, rögtön mondja, hogy igazi erdődihez méltóan nagyon elfogult a várral kapcsolatban, mely a település legmarkánsabb jelképe. Egy érdekes hasonlattal jön, hogy számára ez kicsit olyan, mint a világ közepe, a hely, ahol Pandora a szelencéjét kinyitotta, s minden baj, betegség egyszerre kiszabadult belőle, végül csak a remény maradt odabenn. A történet szerint a világ addig ínséges időszakot él át, míg Pandora újra ki nem nyitja a dobozt, hogy végre a remény is utat nyerjen magának.
Ha továbbvisszük ezt a gondolatot, a szelence akkor nyílt ki, mikor kezdetét vette a vár felújítása. Nagyon szép lesz, ha befejeződnek a munkálatok, ugyanakkor nagy felelősség hárul az erdődiekre, elsősorban a Petőfi Körre, hogy élettel töltse meg.
A tervek között szerepel például zenei fesztiválok szervezése, a Segesvári Középkori Napok mintájára és még sokminden más. Szó van arról is, hogy ha a vár renoválása befejeződik, Petőfi Múzeum alakul majd, nem túl nagy, csak akkora, amekkora a várbástya egy szobájában elfér. Már gyűjtik az emléktárgyakat, s ami még hiányozni fog, kiegészíti a múzeum.
Egy kis jó értelemben vett lokálpatriotizmussal megtoldva a vár igazi turisztikai nevezetességgé alakulhat, mely sok érdeklődöt vonz majd a településre. A meglévő bástyában vártörténeti kiállítás berendezése a cél, a tetőn kilátó lesz egy kis teraszos kávézóval, alul pedig bormúzeum, mert Erdőd a boráról is híres. De ez még nem minden, mert a várudvaron egy kis nyári színházat lehet kialakítani, ahol koncerteket és más, a környezetbe illő kulturális előadásokat tarthatnak. Egy következő lépésben meg lehet próbálni helyreállítani a vár alatti tavacskát is, ahol Petőfi annak idején olyan szívesen sétálgatott Júliával. A szobor, valamint a Kör működése által Petőfi hazatalált Erdődre és emléke nemcsak a településnek a múltját határozhatja meg, de a kulturális turizmus kialakításában a jövőben is vonzerőt jelenthet.