„KastélyNap" a Lázár kúriában
A második próba (KastélyJelen) után szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy a csíktaplocai Lázár kúria története a helyi köztudatban nagyon szórványosan és felületesen van jelen. Minél fiatalabbak voltak a megkérdezettek, annál kevesebb ismeretük volt a témáról. Ezért úgy határoztunk, hogy leghamarabb az iskoláskorú (elsőtől nyolcadik osztályig) gyermekeket célozzuk meg Kastélynapi programjainkkal. Egy honismereti játéksorozat keretében próbáltuk „beavatni" őket a múlt történéseibe, felhívni a figyelmüket azokra az értékekre, amelyek mellett naponta érdektelenül elmegyünk.
A KúriaNapot alapos böngésződés, tájékozodás előzte meg, hogy olyan feladatokat találjunk a játékosoknak, amelyek során közel kerülnek a történelem egyes eseményeihez, megkeresik, megfigyelik azokat a tárgyi emlékeket, amelyek a régi időkről mesélnek, megismerkednek a Lázár kúria történetével, valamikori és jelenlegi lakóival, mindezt játszva és szórakozva.
Összesen több mint száz tanuló játszott a Lázár kúria napján, amelyet 2O11 novemberének 15-ik napján tartottunk.
A játékosok vegyes csoportokban dolgoztak, amelyeknek saját nevük („Nemesek", „Taplocai felfedezők", „Vitézek") és saját zászlójuk is volt. Egy-egy pedagógus irányításával különböző feladatokat kellett megoldaniuk. A feladatok elvégzéséhez szükségük volt a vonatkozó szakanyagok, cikkek tanulmányozása mellett a „terepmunkára" is. Kutatókként járták a falut, a településre vonatkozó földrajzi (térképkészítés), történelmi (műemléképületek egyes részleteinek megfigyelése, lerajzolása, műemlékek számbavétele, a kúriák lerajzolása) ismereteiket „interjúk" során egészítették ki. Beszélgettek a Lázár kúria jelenlegi lakóival, a pap bácsival, híres és egyszerű emberekkel egyaránt. Régi mesterségek után nyomoztak, díszítőelemeket és motívumokat rajzoltak, régi sírokat vettek számba. A többórás „munkavégzés" után közösen a Lázár kúria udvarára vonultunk egy közös rajzkiállításra.
A kúria előterében a csapatok kiállították a kúriáról készült rajzaikat, bemutatták csapatzászlójukat. Ugyanakkor egy plakátszerű bemutatót is készítettek a Lázár kúriáról, amellyel a turistákat csalogathatjuk a térségbe. A legsikeresebb rajzokat felajánlottuk a kúria lakóinak, hogy megköszönjük a segítőkészségüket, nyitottságukat, hogy élővé és megfoghatóvá tettek számunkra egy egész történelmi korszakot. A találkozás során felhívták a figyelmünket néhány elírásra az előző fordulók anyagaiban: nem Lázár Berta néni, hanem Bónis Hanna néni dolgozott a szülészeten; id. Bónis Ferenc halála után a gyerekei közösen harcoltak a kúria visszaszerzéséért; Attila és Annamária nem Bónis Borbála, hanem if. Bónis Ferenc gyerekei. 
A sikeres KúriaNapon felbuzdulva és a résztvevők lelkesedését látva elhatároztuk, hogy évente megrendezünk egy hasonló rendezvényt, és nagyobb gondot fordítunk szűkebb környezetünk értékeinek népszerűsítésére.
