Nagykároly, a Partium ékköve

2011. november 9.

Csapatnév: Karvalyok

Próba: KastélyLátogató - barangolás a kastély környékén

Barangolás Nagykárolyban

Nagykároly Románia északnyugati részében, Szatmár megyében, a magyar határ mellett, három tájegység: a Nyírség, a Kraszna síksága és az Ér síkságának találkozási övezetében található.
Erdélyi városként emlegetik, azonban a Partium történelmi, földrajzi területéhez tartozik. A jelenkori hivatalos közigazgatásban nem használatos a Partium elnevezés, de a magyar anyanyelvűek ma is így nevezik ezen régiót és megkülönböztetik a történelmi Erdély területétől.
Igaz a mondás, hogy minden út Rómába vezet, de azért mi bátorkodnánk hozzátenni, hogy Nagykárolyon keresztül ...
Bemutatónkkal a látogatóinkat igyekszünk felkészíteni arra, hogy zsúfolt napra számíthatnak, agyuknak sok-sok információt kell majd tárolniuk és a látottak képeinek tárolására nem kevés vizuális memóriára lesz szükségük.

Egynapos kirándulásunkat a reggeli órákban hol máshol kezdhetnénk, mint a gróf Károlyi család kastélyában és az azt körülölelő, a XVIII század végén kialakított napjainkban is szépen rendezett angolparkban.

Angol park

A dendrológiai park minősítésű 10 hektáros területen tett séta során felfedezhetjük a Károlyi grófok által gondosan válogatott fakülönlegességeket, mint például a hazai legnagyobb, de az európai listán is előkelő helyet elfoglaló páfrányfenyőt (Ginkgo Biloba), vagy a meglehetősen ritka Libocédrust, a gróf Károlyi György által 1810-ben ültetett platánt és sok más érdekességet.

Megtekintjük városunk büszkeségét, a nagykárolyi gróf Károlyi család ősi fészkét a várkastélyt.

Várkastély

Az 1482-ben Károlyi Lancz László által, Korvin Mátyás ideje alatt lakóhelyül építetett kőház fokozatosan nyeri el vár jellegét. A XVII. század utolsó harmadának vérzivataros korszakában végvár szerepet tölt be és védelmet nyújt a család, a mezőváros és a környék lakóinak. Miután elcsitultak a fegyverek, a XVIII. század végén emeletes barokk palotává építik át. A XIX. század végén Ybl Miklós tervei alapján, Meining Artúr műépítész irányításával átalakítják későbarokk stílusú, neogótikus elemekkel ellátott lovagvárrá.
Napjainkban is zajlik a kastély restaurálása, azonban néhány gyönyörűen felújított belső termet már szemügyre is vehetünk.

Belső terem


Belső terem


Belső terem

A bástyából csodálatos kilátás tárul elénk, belátva a környéket, megpillantjuk további programunk állomásait.

Még a parkban sétálva meglátogatjuk a kastélyhoz tartozó víztornyot és a XIX. század végén épült hajdani grófi lovardát, melynek megmaradt része az Equus Lovasegyesületnek köszönhetően ma is eredeti rendeltetését tölti be. A vállalkozóbb kedvűek akár lóhátra is pattanhatnak egy rövid időre.

Grófi lovarda

A kastélykertből kijőve már szinte meg is pillanthatjuk annak a néhai Zöldfa utcai háznak a falán elhelyezett Kaffka Margit emléktáblát, mely mögött a belső udvarban még ma is áll a kicsi, faoszlopos tornácú, ámbitusos ház, az írónő szülőháza.

Kaffka Margit szülői háza

A Zöldfa utca ma már a Kaffka Margit nevet viseli. Ady által „nagy-nagy író-asszonynak" nevezett Kaffka Margit legnagyobb művében, a Színek és évek című regényében szülővárosát Szinyér néven jeleníti meg.


Tovább haladván a három utcában lévő épülettömbhöz érünk, mely ma középiskola, hajdanán vármegyeháza volt, hol Kölcsey Ferenc jegyzőként szolgált. Az első vármegyeháza 1760 körül épült, az itt bemutatott 1905-ben az akkor divatos szecesszió ízlésének megfelelően újjáépült.

Vármegyeháza

Utunkat folytatván elérünk az Arany Szarvas fogadóhoz, melynek ablakából Petőfi Sándor megpillantja a szembeni Térey-kertben sétáló Szendrey Júliát. A fogadó díszes báltermében a megyebálon ismerkednek meg. Ugyancsak itt ismeri meg Petőfi Teleki Sándort, a "vad grófot", kinek koltói kastélyában tölti a mézesheteit feleségével, Júliával.

Arany Szarvas fogadó

Észrevétlen nem maradhat az 1779-ben Kalazanci Szent József, a piarista rend megalapítója tiszteletére felszentelt barokk stílusú római katolikus templom. A XIX. század második felében újjáépítési, restaurálási munkálatok történnek Ybl Miklós tervei és irányítása mellett, melynek során a templom elnyerte mai arculatát.

Kalazanczi Szent József római katolikus templom

A kegyesrendiek társházának alapkövét 1725-ben tették le, melybe még azon évben beköltöznek a piaristák. Az 1834-es földrengést követően megrongálódott épületet gróf Károlyi György újjáépíteti. Az épület falán elhelyezett emléktábla Révai Miklós és Erdős Imre kegyesrendi tanítóink tiszteletének adóznak.
Ezen rendház különlegességét mi sem bizonyítja jobban, mint a néhány éve az ódon falak között otthont találó, Tünde és Judit piarista nővérek által irányított gyermekotthon.

Református templomunk is több mint 200 éves múltra tekint vissza. A főbejárat fölött látható emléktábla és a kertben található szobor méltán tiszteleg a nagykárolyi születésű Károli Gáspár bibliafordító emléke előtt.

Református templom

A múltra tekintő, impozáns épületek közé sorolható az 1866-ban épített, 1890-ben felújított Izraelita Hitközség zsinagógája, mely a város ma is Zsidóköznek nevezett részében áll. A templom előtt a holokauszt áldozatainak emlékére állított márvány obeliszket láthatjuk.

Zsinagóga

Vétek lenne nem felkeresni a Szent Mihály és Gábriel magyar görög katolikus, az evangélikus-lutheránus templomot, illetve mindazon emlékhelyeket, köztéri szobrokat, melyek településünk és nemzetünk nagy szülötteinek állítanak emléket: Kaffka és Petőfi szobrok, a Piarista Gimnázium és a lakóház, ahol Ady Endre a nagykárolyi diákéveit töltötte.

Ebéd után a Nagykárolyhoz legközelebb fekvő Kaplony községben folytatjuk útunkat, felkeresvén a monostortemplomot, melynek altemploma a gróf Károlyi család temetkezési helyéül szolgál.

A gróf Karolyi család temetkezési helye

A várostól ugyancsak nem esik távol az érmindszenti Ady Múzeum.

Érmindszenti Ady Múzeum

A magyarság történelmében kiemelten fontos szerep jut a városnak, hiszen olyan személyiségek neve köthető hozzá mint a kurucvezér gróf Károlyi Sándor, a reformkor egyik nagy alakja gróf Károlyi György, itt született Jászi Oszkár politikus, Gaál József költő és drámaíró, Ruha István világhírű hegedűművész, tanított itt Révai Miklós, Erdős Imre, Vasvári Pál, dolgozott itt Ybl Miklós, ifjúkorában egy színtársulattal megfordult városunkban Arany János, Erkel Ferenc gróf Károlyi Györgynek dedikálta a „Bánk Bán" című művét, II. Rákóczi Ferenc fejedelem itt vendégeskedett báró Károlyi Sándornál és feleségénél és még folytathatnánk...

A városba való visszaérkezésünk után vendégeinket a nagykárolyi szőlőskertbe invitáljuk, a Szent Orbán Borlovagrend által szervezett borkóstolóra és vacsorára.

Szőlőskert

A nap végeztével a pihenni vágyókat a Lovarda panziója várja.

A lovarda panziója


A lovarda panziója

Azonban, ha turistáink kevésbé érdeklődnek a történelmi és irodalmi emlékhelyek iránt, illetve a műemlékek látogatása sem kelti fel az érdeklődésüket, lazább kikapcsolódást és pihenést is kínálhatunk. Városunkban található nyugat Erdély legmodernebb termálstrandja, mely tavasztól őszig fogadja a strandolni vágyókat. Az év szinte minden hónapjában különböző kulturális rendezvények, szabadidős és sport tevékenységek, koncertek és fesztiválok várják a szórakozni vágyókat.

 

copyright 2011 WEBKastely