Gyergyószárhegy nevét valószínűleg az egykor Szármány hegynek is nevezett hegyről kapta.
A "szármány" szó jelentése: meredek, kopasz lejtő, hegyoldal. Maga a "szárhegy" szó is kopár, sziklás hegyet jelent (szár, a régi magyar nyelvben annyi mint kopasz).
Ennek a kopárságnak mára már híre helye sincs, hiszen a Gyergyói-medence legrégibb településeinek egyike újabban Székelyföld egyik idegenforgalmi és művelődési központjává lépett elő. Műemlékeiben szerencsésen párosul a klasszikus gótika, a reneszánsz és a barokk formavilága az egyszerűségre törekvő népi hagyománnyal. Népi hagyományok ápolására létesített művésztelepe, festészeti kiállításai, a népi kismesterségek bemutatói országos hírnévnek örvendenek.
A Kincskeresés első állomása a Tatárdomb. Két szárhegyi legendát ismerhetnek meg az idelátogatók. Gábor deák és Puskás Klára hősies történetét, melyek az 1650-as évek törtétét őrzik.
Második állomásunk a falu általános iskolája, mely 1990. február 27-én a Bethlen Gábor nevet vette fel.
Harmadik állomásunk a szecessziós stílusú kultúrpalota. Csiszér Alajos, marosvásárhelyi műépítész tervezte, ki egykor Koós Károly tantíványa volt. Helyi közadományokból épült 1929-ben. Központi részében egy nagy karzatos, kupolás terem található, mely ma a falu köz illetve magánrendezvényeit szolgálja. A nagyterem színpaddal, öltözőkkel, mellékhelyiségekkel, irodával, jól felszerelt konyhával, illetve kis teremhelyiséggel van ellátva. A kis teremhelyiség a szárhegyi néptánccsoport által a „Cika terem" nevet kapta, ahol általában népi rendezvények, stúdió előadások illetve különböző oktatási programok kerülnek bemutatásra. Az épület 500 személynek kényelmesen helyet ad, állapota kitűnő, 2007-ben restaurálási munkálatokon ment át. Ezen épületben zajlik le minden olyan program mely a falu művelődését és közjogait szolgálja: kulturális rendezvények, közértekezletek, falugyűlések esküvők és iskolai rendezvények.
Negyedik állomásunk Színi Lajos (1891-1933) újságíró, költő, író szülőháza. Születése 100. évfordulóján, 1991. augusztus 1-én emléktáblát helyeztek el. Színi Lajos karcolat, humoros történet írtó volt.
Ötödik állomásunk a falu központjában található park. Számos emlékmű mesél a régmúlt történelméről. A háborús hősök emlékoszlopa a második világháborúban elesett 76 szárhegyi hősők emlékét idézi.
Az 1596-os "véres farsang" emlékoszlopa a gyergyói megtorlás során 500 kivégzett közszékely emlékét őrzi.
Az 1916-os mártírok emlékműve az 1916 szeptemberében 80 halálra ítélt lakos, 8 szárhegyi előjáró kivégzésének állít emléket. A tragikus esemény Oláh Alajos udvarán történt. Csak 1943-ban jelent meg újságcikk, a kivégzettek pontatlan névsorával.
És egy emlékmű, melyet kommunista diktatúra idején elhalt szárhegyi mártíroknak állítottak 1996. június 13-án.
Hatodik állomásunk a Római katolikus Plébánia-templom és erődítmény. Ősi szokás szerint a templom a hegyre épült, mintegy 786 méter magasságban őrködik a falu felett.
Stílusánál fogva a román kor és a késő gótika egyik szép emléke. Eredete 1235 körülre tehető, Hargita-megye hivatalosan bejegyzett műemlékei közé tartozik. Háromszori átépítés során sajnos elvesztette gótikus jellegét, azonban a 2008-as ásatások során felszínre került szentély falfelület és egy 13. századi kőből faragott keresztelőkút bizonyítják a templom korát. A Lázár család tagjai az altemplomban vannak eltemetve, illetve a falu temetkezési helye is, a templom melletti fenyvesek nyugodt környezetében van.
Itt nyugszik Bartis Ferenc székely író, költő (született 1936. július 4-én - elhunyt Budapesten, 2006. június 9-én), Bartis Attila író apja.
Hetedik állomásunk a Ferencrendi kolostor és templom.
A Szármány hegy ősidők óta, valószínűleg már a pogány korban is kultikus, istentiszteleti hely volt. A szárhegyi Lázár család egyik őse, Lázár Miklós Rómából hazatérve, álmában történt látomásra hivatkozva 5 kápolnát építtet a Szármány-hegyre erős védőfallal körülvéve.
Lázár István 1642-ben a ferencesekre bízza a kápolnát és P. Kolozsvári Bertalant kéri meg a kolostor megtervezésére.
1749-ben a tűzvész pusztítása után építik a ma is álló kolostortemplomot, mely teljes egészében a barokk stílus jegyeit hordozza. A ferences szellemiség nagy hatással volt a szárhegyiekre.
A faluból 1700-tól 1948-ig 42 ferences került ki. A zárdában fennállása óta 800 ferences barát lakott és 51 itt van eltemetve a kolostor kertjében, köztük Kájoni János is, híres Kájoni-kódex alkotója, ki itt volt rendházfőnök. A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a Szent Antal tisztelőinek. A templom Nagyboldogasszony tiszteletére van szentelve, búcsúja augusztus 15-én van, mikor gyalog-keresztek érkeznek a környező településekről, hogy közös szentmisével, emlékezzenek meg az ünnepről.
Útközben a Szobor parkot tekinthetik meg kincskeresők. Számos szobor található itt. Többek között két Puskás Kláráráról alkotott szobor is, melyek az ő és a Szárhegyi Szfinksz nevet viselik.
Nyolcadik állomásunk egyben az utolsó is a Lázár kastély.
Az erdélyi reneszánsz építészet legszebb példája, Szárhegy és Székelyföld egyik büszkesége. Itt nevelkedett, nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély története és létrejötte az egykori Lázár családdal fonódik össze. 1450 és 1532 között szakaszokba épült, majd 1631-ben Lázár István bástyákkal, várfalakkal meg várárokkal bővítette. Ez a pompás reneszánsz udvarház Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központja lett. A várkastély miután többször is leégett Lázár Ferenc helyreállítatta, majd 1842-ben, mikor-is súlyos tűzvész pusztított a kastély végleg romba dőlt. A restaurálási munkálatok napjainkban is folynak, az asszonyok háza épületet még nem sikerült helyreállítani. 1974 óta híres képzőművészeti alkotótáborok, népi mesterségek tanítása tábor. Napjainkban itt tekinthető meg az alkotótábor munkáinak állandó kiállítása, valamint a népi mesterségek táborban készített gyönyörű szőttesek, varrottasok, rézveretek, festett bútorok.
Kastély kincsei címmel a gyerekek számára egésznapos programot kínálunk a kastély udvarán. Kézműves foglalkozás (gyöngyfűzés, nemezelés, tojás írás, csipkeverés, stb) lovaglás, állatkiállítás, állatsimogatás várja az ideérkezőket amennyiben előzetesen igényelték.
A fiataloknak esti programként Rafi Lajos cigány költő filozófiájának megismerését ajáljuk.
Az extrém sportokat kedvelőknek a Szárhegy felülről elnevezésű programunkat ajáljuk, amely egy Szármány hegyi túrával kezdődik. Itt található a Szent Antal kápolna A 15. századi gótikus kápolna egykor gyergyói zarándokhely volt, ma műemlékként van nyílvántartva. 870 méter magasan a Szármány hegy déli oldalán áll. A helynek ma is különös varázsa van, kilátás nyílik innen az egész gyergyói medencére. A túra további része siklóernyőzéssel folytatódik és zárul.
Szezonális programként a híres Szárhegyi Káposztavásárt és Fesztivált ajánljuk figyelmükbe.
A szárhegyiek nemcsak várkastélyukra büszkék, hanem messze földön híres káposztájukra is. A szárhegyi káposzta ugyanis, nemcsak ízletes, hanem vékony levelei tökéletesek a töltésre, a helyiek szerint csak az itteni terményből érdemes töltelékes káposztát főzni.
Kellemes kincskeresést kivánunk mindenkinek!
Egy kis virtuális ízelítő a látnivalókból: http://www.karpatmedence360.hu/gyergyoszarhegy.php