Hagyományaink nyomában. Bánffy emléktúra Mezőségen.

2011. november 9.

Csapatnév: VÁLASZÚTI BÁNFFYAK

Próba: KastélyLátogató - barangolás a kastély környékén


Kulturális programajánlat. Barangolás Erdély kevésbé látogatott vidékein. Változatos kulturális program Mezőségen.
Rövid programismertető:
Látogasson el velünk Erdély szívébe, fővárosába Kolozsvárra. Mátyás szülővárosából indulva ismerjük meg Mezőség rejtett kincseit a losonczi Bánffy család nyomában. Erdély híres főúri családjain, nevezetességein, kastélyain, birtokain keresztül láthatjuk a dicső múltat, az aktuális jelent és közelgő jövőt. Ismerkedjünk közös hagyományainkkal, eltűnt idők emlékével, nagyhírű urakkal, csodás kastélyokkal, változatos és színes hagyományos ízekkel - erdélyi konyhával. Tartson velünk az erdélyi losonczi Bánffy emléktúrán!
A losonczi Bánffy család:
„A család a Tomaj nemzetségből származik. Első ismeretes okleveles őse Dénes, akinek szintén Dénes nevű fia 1222-41-ben fordul elő a neve, mint tárnokmester és nádor. Fia, III. Dénes, akinél elágazik e család. István fiától pedig a Losonczy család ered. II. Dénes családjának az erdélyi Marosszéplakot és a nógrádi Losoncot szerezte. Innen vette a család az előnevét."
A Bánffyak a XV. század közepe táján ismét két ágra szakadtak. Később említik Istvánt, aki 1440 körül a székelyek ispánja, Lászlót, aki 1491-től tárnokmester; György bárót, akitől a bonczhidai ág ered. Az idősebb ágból származó Zsigmond a későbbiekben is bárói rangban maradt ág alapítója. Ő a XVII. században nyerte rangját. Az ifjabb, vagy bonczhidai ágban Dénes nyert bárói rangot, akinek fia, György erdélyi főkormányzó volt. György 1696-ban nyerte grófi rangját, de ez a grófi ág 1858-ban, Józsefben kihalt. Szintén a bonczhidai ágban, de egy másik alágban Farkas 1729-ben bárói rangot, majd egyenes őse, Miklós 1880-ban grófi rangot kapott. 1526 után a család nyilvános szereplése Erdélyre összpontosul. Bánffy Dénes 1666-1674-ben Kolozs vármegye főispánja, kolozsvári főkapitány, később végvári seregparancsnok. A család további történetében több főispán és egyéb magas rangú tisztviselő is volt.
Találkozás
Találkozás reggel 8:00 órakor Kolozsváron a Szent Mihály székesegyház előtt. Rövid egyeztetés a túrával kapcsolatban.


Regisztráció

8:00 - 8: 30 - Ismerkedés Kolozsvár épített örökségével. Rövid séta a székesegyház körül és ismerkedés a helyi történelemmel.

Múzeumlátogatás. Séta a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, a valamikori Bánffy palotában.

8:30 - 9:30 - Látogatás a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban (Muzeul Naţional de Artă). A valamikori Bánffy palota valamikor a losonczy Bánffy család birtokában volt. Ismerkedés a kastéllyal és múzeummal. Hagyományok, történelem és művészet - ez a kolozsvári Bánffy palota jelene. Számos értékes és felbecsülhetetlen művészeti alkotás van a Múzeum gyűjteményében. Megismerkedhetnek a tárlatvezetés során a Bánffy család valamikori palotájával, a család rövid történetével és szerepéről Erdély történetében.


Barangolás a Borsa-völgyében, Válaszúton.

Árpád fejedelem, a losonczi Bánffy család, Wass Albert és erdélyi magyar hagyományaink nyomában.

10: 00 - Érkezés Válaszútra. A Borsa-völgyének és a Mezőség néprajzi tájegység falva kiemelkedő fontosságú. A válaszúti kastély a losonczi Bánffy család fontos székhelye volt. Válaszúton született Wass Albert és Kallós Zoltán. Ismerjük meg a falvat és híres szülöttjein keresztül a vidék és a Bánffyak történetét! A falvat, melynek nevét 1325-ben említik először okiratokban, majd évszázadokon keresztül a falu a Bánffyak tulajdona volt.

Honnan ered Válaszút neve? Ismerkedés a helyi hagyományokkal.

A helyi szájhagyomány szerint „Vereczke felől jőve a honfoglaló magyarok, átkelve a Meszes-hegységen, a Kis- vagy Nagy-Esküllőn, egy újabb vérszerződést kötöttek. Innen leereszkedve a Borsai-patak völgyén, Válaszútra érve, három felé válott a sereg. Egy része ment Kolozsvárnak, másodrésze Désnek és a harmadik része a Mezőségnek." Innen eredne a Válaszút név.

Válaszúti séta. Egy falu története. A Bánffyak nyomában.

11:00 - Válaszúti tartózkodásunk idején megtekintjük a válaszúti Bánffy kastélyt, a Bánffyak valamikori vadászkastélyában berendezett Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot, valamint a Kallós Zoltán Alapítvány Mezőségi Szórványkollégium és Oktatási Központot.

A válaszúti Bánffy kastély.

Emléktúránk kiemelkedő pontja a válaszúti Bánffy kastély meglátogatása. Sajnos a család épületei az idők folyamán megrongálódtak. Kevés olyan kastély maradt ilyen állapotban, mint a válaszúti. Belső tere még árulkodik arról, hogy valamikor milyen pompában éltek a Bánffyak.

A falak még állnak, a kastély nagyrészt üres, nem lakja senki. Jelenleg vita folyik a kastély jövőjével kapcsolatban. Valamikor mérhetetlen gazdagság volt benne: igényesen és ízlésesen berendezett szobák és szalonok, könyvtár, fogadó szoba, díszszoba, rendezett kert, szökőkút növelte a Bánffy család kényelmét. Sajnos ebből ma már keveset látunk viszont megmaradt a híres csempekályha, melyet válaszúti fazekasokkal készíttetett a „nagyúr". Mindösszesen kettő készült belőle, a másik Gödöllőn Grassalkovics kastélyban van. Annak idején, a második világháború után a válaszúti kályhát használták fel a gödöllői restaurálásához. Nagyon sokáig gyárként, majd iskolaként működött. 2007-től azonban lakatlan.

A jelenlegi formájában az épület nem látogatható. A kastélykülső többé-kevésbé megőrizte régi formáját: a több szakaszban épült kastély két szintes, téglalap alaprajzú, neobarokk és neoreneszánsz külső kialakítású.

A kastély lakói közül kiemelnénk báró Bánffy Ádámot, azt a munkásruhába bújt arisztokratát, műkedvelőt, aki saját maga munkájával díszítette a kastély belső terét. A fogadóteremben, ahol most éppen járunk az ő ízlését és kiemelkedő művészi hajlamát dícsérik. A díszterem is az ő keze munkája.

Ez a terem úgy maradhatott fenn, hogy annak idején vasrácsos ajtóval lezáratta a műkedvelő román iskola igazgatónője. Ami megmaradt a szobában az a Bánffy családfa, a híres csempekályha, a díszítés, a bútorok közül pár darab. A család menekülésekor a kastélyt kifosztották, így nagyon fontos kiemelni, hogy itt sikerült pár darabot megmenteni és jelenleg is nagyon szigorúan őrzik ezt a termet. A kastély másik lakója báró Bánffy Albert, aki e falak között élt és a válaszúti magyar iskola támogatója volt. A kastély kirablásakor öngyilkos lett. A kastély legismertebb szülötte Wass Albert, erdélyi magyar író és költő. 1908. január 8.-án született Válaszúton. Apja Wass Endre (1886-1975), anyja losonczi báró Bánffy Ilona (1883-1960).

A kastélyt gr. Bánffy György erdélyi kormányzó fia, gr. Bánffy Dénes (1776-1854) építtette, feltételezhetően 1820 táján. 1848-ban román felkelők rongálták meg. Javításokat már az új birtokos, br. Bánffy Albert végzett (1818-1886) rajta. Ez az épület végül lovagvárnak tetsző istállóvá szelídült, feltételezhetően br. Bánffy Ádám (1847-1887), Albert br. fia idejében. Ugyancsak ő alakíttatta át az ettől nem messze álló, részben földszintes, részben emeletes épületet neobarokk stílusra. A kastély földszintje a XVIII. század közepén készülhetett. Az átépítés és bővítés ideje 1885. A park felőli oszlopos veranda és széles erkély reneszánsz alakját Bánffy Ádám fiának, Albertnek (1871-1945) és feleségének, Montbach Saroltának köszönhetjük. A neoreneszánsz architektúrájú külső mellett az épület szobákkal és manzárdtetővel is bővült, illetve egységesen két szintesre magasíttatott.

Látogatás a Kallós Zoltán Múzeumban és Népművészeti Központban.

12:00 - 25 fős csoportokban megtekintjük a Múzeumot.

A kúria története:

Kallós Zoltán nemcsak népzenekutatóként kiemelkedő egyéniség, hanem népi jellegű tárgyi gyűjteménye szempontjából is. A válaszúti Kallós-kúriában 1998 augusztusában nyitotta meg először kapuit az a néprajzi kiállítás, mely csakhamar élénk érdeklődést keltett nemcsak Erdélyben, hanem Európában, valamint más földrészek magyar és más nemzetiségű közösségeiben is.
A kiállítás látogatói 11 éven át minden tavasztól késő őszig megcsodálhatták az erdélyi és a csángó népi kultúra tárgyi világát, hallgatták Kallós Zoltán visszaemlékezéseit kedves adatközlőire, sokszor kalandos és veszélyes gyűjtőútjaira. A látogatók pozitív visszajelzése és Kallós Zoltán hatalmas gyűjteménye, melynek nagy része helyszűke miatt eddig még nem kapott helyet a kiállítóterekben, csakhamar elindította azt a gondolatot, hogy a kiállítást bővíteni és korszerűsíteni kell, hogy valós értékéhez méltóan tudja szolgálni a köz javát.
A Kallós-kúriában otthonra találó gyűjtemény, kiállítás és könyvtár az 1992-ben létrehozott Kallós Zoltán Alapítvány egyik fontos célkitűzése volt.
„2o1o. május 21.-én adtuk át felújítva a Kallós Zoltán Múzeum és népművészeti Központot, amely a teljes gyűjteményt bemutatja. Azt szeretnénk, hogy az ide látogatók a bemutatott tárgyakon keresztül megismerjék az erdélyi magyarság és a moldvai magyarság életmódját, értékrendszerét, a mindennapok és ünnepnapok idején használt szimbólumait és azok jelentéseit. Erre nemcsak azért van szükség, mert segítségükkel egy már majdnem letűnt kor, a paraszti társadalom működésének részleteit ismerhetjük meg, hanem azért is, mert mindennapi életünk szerves részét képezi a nagyszüleinktől örökölt, ránk hagyományozott kultúránk, tapasztalatok és értékek felbecsülhetetlen tárháza. Ezt a kincset csak akkor tudjuk érdemben használni, ha tudjuk, mikor, mit, miért és hogyan kell cselekednünk ahhoz, hogy felelősségteljesen éljünk abban a közösségben és társadalomban, amelyikbe beleszülettünk.
Támogatóink voltak: MAGYAR OKTÁTÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIEM, MAGYAR MINISZTERELNÖKI HIVATAL, NEMZETI KULTURÁLIS ALAP BUDAPEST, 77 ELEKTRONIKA KFT, MOL ROMÁNIA, MOL NYRT., LAMBING ANNA-MÁRIA és JAKAB ERNŐ és magánszemélyek."
Magángyűjteménye először 1998 augusztusában vált megtekinthetővé a nagyközönség számára.
2010 májusában avatták a Kallós-kúriát teljes egészében múzeummá és szakkönyvtárrá. A könytár multimédiás termében Kallós Zoltán kéziratainak, összegyűjtött hangzóanyagainak, fénykép- és filmarchívumának digitalizált változatát is hamarosan hozzáférhetővé teszik. Így biztosítani tudnák az erdélyi magyar néprajzi és könyvtári felsőoktatás számára a továbbképző és szakosítási műhelyeket, illetve a néprajz iránt érdeklődő közönség tudásának gyarapítását. A néprajzi gyűjtemény közzététele hozzájárul a falu, illetve tágabb értelemben a mezőség és az erdélyi magyarság hagyományos értékeinek jobb megismeréséhez.
Nagyon fontos, hogy sikerült megmenteni a válaszúti losonczi Bánffy család valamikori vadászkastélyát és sikerült értékes szerepkörrel ellátni. A kúria esete szerencsés, hiszen a Kallós család mindig nagy odafigyeléssel és tisztelettel gondozta és otthonként szerette a valamikori neves Bánffy család vadászkastélyát.

 


14:00 - 16:00 - Ebéd és ismerkedés.

Házigazdánk a Kallós Zoltán Alapítvány

A Kallós Zoltán Alapítvány 1992. november 20-án alakult. Első tevékenységei között nyári népzene és néptánc táborok szervezése szerepelt, különböző erdélyi néprajzi tájegységek falvaiban.
Kallós Zoltán adományának köszönhetően, a Válaszúton (Bonchida község, Kolozs megye) levő Kallós-kúria 1998-tól a Kallós Zoltán Alapítvány tulajdonába került. Az ingatlan kedvező fekvése (Kolozsvártól 26 km) egyedülálló lehetőséget jelent az észak-mezőségi magyar nemzetiségű lakók gazdasági-kulturális életének felpezsdítésében.
Az ingatlant közel 40 éven keresztül a helyi termelőszövetkezet használta, az épületek állaga nagyon leromlott. 1990-1997 között Kallós Zoltán olyan munkálatokat végeztetett el, amelyek néhány évre megállították az épület további romlását, sőt az Illyés Közalapítvány támogatásával a Kallós Zoltán Alapítvány tevékenységeihez nélkülözhetetlen tatarozási munkálatokat is elvégeztette.

Miután a Kallós-kúria, illetve a telek alapítványi tulajdonba került, a Kuratórium mindenkori tagjai tudatosan, a felmért igények kielégítése érdekében kezdték fejleszteni az infrastruktúrát. Elsőként a padlástér alakult szálláshellyé, majd a konyhát szerelték fel az egészségügyi követelményeknek megfelelően. Így sikerült a hazai, főképpen szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok számára olyan, folyamatos képzéseket indítani, amelyek pótolják a román tantervből teljes egészében hiányzó foglalkozásokat. Nyaranta anyanyelvi, kézműves, népzene és néptánc táborok szerveződtek különböző életkorú, illetve különböző társadalmi kategóriákhoz tartozó gyerekek, ifjak, felnőttek valamint családok számára.
Az elért eredmények közül legjelentősebb a 25 évig szünetelő magyar iskola újraindítása 1999-ben, Válaszúton. Ezt megelőzően alapos felmérés készült Válaszúton és a környező fal-vakban azokról a gyerekekről, akiknek nincs lehetőségük anyanyelvükön tanulni. A Válaszúthoz közel eső völgyekben (Borsa, Lozsárd, Lóna völgye) megdöbbenve tapasztalták, hogy az 1989-es változásokat követően mennyire mostoha szociális körülmények közé került igen sok észak-mezőségi magyar család. Ennek egyik következménye, hogy a szülők nem tudják gyerekeiket megfelelő körülmények között taníttatni. Sok faluban egyáltalán nincs sem iskola, sem óvoda. A gyerekek kolozsvári taníttatását a szülők anyagilag nem tudják támogatni, ezért többségüket román iskolába íratták. Olyan eset sem ritka, amikor már kisiskolás korban abbahagyta tanulmányait a gyerek.
A Kallós Zoltán Alapítvány négy tanulóval kezdte az 1999-2000-es tanévet. Tíz év alatt 200 gyerekkel foglalkoztak illetve foglalkoznak. Ezek közül a 2011-2012-es tanévben kilencvenhárom gyerek tanul a válaszúti óvodában és iskolában, 1001 gyerek pedig már középiskolába, gimnáziumba jár. Mivel a gyerekek létszáma ugrásszerűen megnövekedett, 2001-ben az Apáczai és Illyés Közalapítvány valamint a Magyar Oktatási Minisztérium támogatásával új szórványkollégium építését kezdeményezték. 2007 március 24-én avatták fel az újonnan elkészült válaszúti Szórványkollégiumot. Az új épület az átlagosnál is jobb körülményeket biztosít a diákoknak, ugyanakkor lehetővé teszi egyéb képzések, tanfolyamok színvonalas lebonyolítását.
Nemzetünk szórványban történő megmaradását a gyerekek magyarságtudatának alakításával lehet segíteni. Sajnálatos, hogy a magyar óvodák, alsó tagozatos iskolák megmentésére még mindig nem született átfogó stratégia. Előszeretettel folynak a felsőoktatás minőségéről és finanszírozásáról szóló viták, ugyanakkor az utánpótlás biztosításában oroszlánrészt vállaló, anyanyelvi oktatást alsó szinten biztosító intézmények kemény harcot vívnak a megmaradásukhoz elengedhetetlen minimális támogatásért. A Kallós Zoltán Alapítvány működése nem kizárólag Válaszútat érinti. A kollégiumban jelenleg is 20 falu gyerekeinek anyanyelvi oktatását biztosítják. Ismerve a romániai oktatási rendszer átalakítását célzó folyamatokat, néhány éven belül még legalább 5 faluban szűnik majd meg, a jelenleg még magyar osztályokkal is működő óvoda és iskola.
A Kallós Zoltán Alapítvány a szamosháti kistérség magyarságának nemzeti identitástudatát is igyekszik erősíteni. „A Közkincs-kerekasztal programban résztvéve több szempontból is felmértük a kistérségben élők helyzetét, a különböző települések képviselőinek részvételével kidolgoztuk a térség kultúrális fejlesztési stratégiájának alapját. Igyekszünk a különböző, részben elszigetelt települések magyarságának találkozási lehetőségeket biztosítani. Hisszük, hogy következetes munkával a Mezőségnek ezt, az aránylag ismeretlen részének kultúrális-történelmi emlékeit is be lehet építeni a köztudatba. A falusi vendégfogadás fejlődésével az itt élők is kevés, de a megélhetést segítő mellékjövedelemhez jutnának."
Mivel több tanfolyam, különböző képzések szervezését, lebonyolítását vállalja az Alapítvány, elsősorban saját források felhasználásával sikerült egy, a célnak megfelelő termet is építeni. A negyedik éve szervezett gazdatanfolyam, a 10 éve megszervezett Népi Játékok és Kismesterségek Oktatója képzés résztvevői pozitívan értékelik folyamatos munkájukat. Ez utóbbi, egyéves képzést az alapítvány a budapesti Művelődési Intézet, jelenleg Hagyományok Háza, az NKA, az Apáczai Közalapítvány és a Szülőföld Alap támogatásával 1999 novemberétől rendszeresen megszervezi. A résztvevő és sikeresen vizsgázó pedagógusok a Magyar Oktatási Minisztérium felügyelete alatt, a Hagyományok Háza által kibocsátott oklevelet kaptak. Ennek a képzésnek folytatása is lehet. Az oklevél megszerzése után kiválaszthatnak egy kézműves mesterséget, amire szakosodnak (szövés, agyagozás, bőrdíszművesség, fafaragás). Az érdeklődést igazolja, hogy Erdély minden tájáról (Máramarostól a Partiumig, Szilágyságtól Bákóig) voltak résztvevők. Eddig 142 pedagógus hasznosítja a tanfolyamon tanultakat.
A Megyei Tanfelügyelőséggel kialakított kitűnő közreműködés következtében a különböző pedagógusi szakképzések is a Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti székhelyén zajlanak.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatú néprajz szakos diákjainak tanulmányaik továbbfejlesztése érdekében szakképzési lehetőséget biztosítanak, lehetővé téve számukra Kallós Zoltán felmérhetetlen értékű, néprajzi tárgyakból álló gyűjteményének szakszerű tanulmányozását, kutatását. Kallós Zoltán irányításával, korszerű eszközökkel szakmai gyűjtőmunkában vehetnek részt a diákok. Az Apáczai és Illyés Közalapítványoknak valamint a Corvin-lánc ösztöndíjnak köszönhetően az alapítvány beindította és folytatja a Kallós-gyűjtemény feldolgozását.
Az alapítvány sikerrel valósította meg második kiemelkedő célját, hogy a Kallós-kúriát teljes egészében múzeummá és szakkönyvtárrá alakítsa. A könytár multimédiás termében Kallós Zoltán kéziratainak, összegyűjtött hangzóanyagainak, fénykép- és filmarchívumának digitalizált változatát is hamarosan hozzáférhetővé teszik. Így biztosítani lehetne az erdélyi magyar néprajzi és könyvtári felsőoktatás számára a továbbképző és szakosítási műhelyeket, illetve a néprajz iránt érdeklődő közönség tudásának gyarapítását. Remélik, hogy a néprajzi gyűjtemény közzététele hozzájárul a falu, illetve tágabb értelemben a mezőség és az erdélyi magyarság hagyományos értékeinek jobb megismeréséhez.

14:00 - Ismerkedés a hagyományos mezőségi ízekkel. Étvágyhozóként elfogyasztunk egy pohár „Kallós cseppet", ami a házigazdánk kertjének szilvájából készült. Ebédünk kukoricakásás töltött káposzta és fánk.

15:30 - Rajzkiállítás. Megtekintjük a Szórványkollégium bentlakóinak a rajzkiállítását, a bentlakást. A gyermekek válaszúti népdalokkal és versekkel kedveskednek a vendégeknek.

17:00 - 19:00 - látogatás az erdélyi „Versaillesban". A Bánffyak nyomában a bonchidai kastélyban.

17:00 - kávé és teaszünet a bonchidai kastély Kávéházban.
17:30 - kastélylátogatás. Porladó kövek, nagy tervek, remek megvalósítások. A bonchidai kastély a közösség szolgálatában.
A bonchidai Bánffy kastély gazdag története ellenére sanyarú és szívszorító XX. századon van túl. Sajnos nem volt olyan szerencsés helyzetben, mint a válaszúti kastély, vagy a szerencsésebb vadászkastély. Az idők folyamán számtalan esetben megrongálódott. A helyiek azt is emlegetik, hogy egy második világháborús film színhelyéül is szolgált; ekkor, hogy hatásosabbnak tűnjön a felvétel, egyszerűen felrobbantották az egyik szárnyát. A kert, a könyvtár, a bútorzat, a padló, a faragott ajtók, a csodás festmények és a szobrok mind odavesztek.
1263-ban Bonchhyda néven említik először. Várkastélyát a 15. század végén a Bánffyak építették, majd a 17. századközepén Bánffy Dénes megerősítette. Örököse, Bánffy György, Erdély gubernátora az 1690-es években folytatta az építkezést. A kuruc szabadságharc idején mindkét fél pusztította a támaszpontként használt kastélyt. Ezután elhanyagolt állapotban volt, majd 1748 és 1753 között Bánffy Dénes kolozsi főispán barokk kastéllyá építette át, Erdély egyik legszebb palotája volt. A díszudvart Johannes Nachtigall kolozsvári szobrász görög mitológiai tárgyú szobrai díszítették. 1944-ben a németek felgyújtották és kirabolták. A kastély helyreállítására nemzetközi program indult.
19:00 - 20:00 - Érkezés Válaszútra.
21:00 - Vacsora a Szórványkollégiumban. Kerti bográcsgulyás készítés rézüstben, majd készülődés a táncházházra.
22:00 - Válaszúti táncház. Mezőségi és kalotaszegi táncok. Kezdőknek külön csoportban alapszintű lépésbetanulás. Zenél a híres Palatkai Banda. Csemegeként, a táncban elfáradtak mákói Kati néni híres kürtőskalácsát fogyaszthatják.
00:00 - Lámpásoltás.
Másnap búcsú Mezőségtől és hazautazás.

 

A következő video egy alternatív mezőségi útvonal. Egy Válaszúton járt csoport készítette. Ez is mutatja, hogy mennyire gazdag és turistacsalogató a válaszút Kastély és környéke. 

copyright 2011 WEBKastely