Balázsfalva (Blaj) a Nagy- és a Kis- Küküllő összefolyásánál, Gyulafehérvártól Észak-Keletre fekszik.
Összlakossága, a 2002-ben tartott népszámlálás alapján, 20 765 lakos, melyből 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt. Az utóbbi években a lakosság magyar részaránya jelentősen megcsappant, jelenleg kb. 6-7 % a magyar ajkú lakos, beleértve a városhoz tartozó két települést is (Tür és Magyarpéterfalva). A városunkba látogató, a magyar közösségi élet érdekében érkező vendégeket rendszerint csapatunk tagjai fogadták és fogadják. A látogatás idejétől és a látogatók igényeitől függően, a házigazdák igyekeztek bemutatni városunkat és magyar múltú ingatlanjainkat. A, rendszerint rövid idő alatt, bemutatott pontok a következők: a város általános képe a nyugati és a keleti oldalról, a balázsfalvi református templom és római katolikus kápolna, a türi római -katolikus plébániatemplom, a türi református templom, az Apafi kastély és a város parkja, a Magyar kaszinó, de nem szokott kimaradni a görög katolikus érseki székesegyház és a románok 1848-as nemzetgyűléséről híres „Szabadság tér" sem, ahol Petőfi mellszobra is található.
A város egységes képe a nyugati oldalán található (Gyulafehérvár felőli) bejáratától látszik. Ez esetben megtekinthető a Nagyküküllő bal oldalán, a városhoz tartozó Tür település is, kiemelkedő római katolikus plébániatemplomával.
A keleti oldalról való képe a dicsőszentmártoni útról látható. Innen látható a város központja, a I. M. Klein iskola és a városi kórház.
Az Apafi kastély
A város ékességét, a kastélyt, a város 16. századi tulajdonosa, Bagdi György építi 1535-ben. E körül a kastély körül alakul ki először a társadalmi, később a vallási és kulturális élet. A Bagdi György által épített kastély 1661-től Apafi Mihály fejedelem tulajdonába kerül, akinek nevét a magyar köztudatban mai napig viseli. A kommunizmus idején itt működött a városi múzeum. A rendszerváltás után visszajut a Görög- Katolikus Érsekség tulajdonába. Jelen pillanatban a Görög- Katolikus Érsekség székhelye.
Református templom
Arra nézve, hogy mikor alakult Balázsfalván a református egyházközség, nincsenek pontos adataink. Valószínű, hogy a 17. században már létezett. Apafi Mihály udvarában volt az itt élő reformátusok első temploma. Azt sem lehet pontosan tudni, hogy a templom állandóan, vagy csak a fejedelem ott tartózkodása idején volt használható, meg azt sem, hogy az udvari pap szolgált-e, vagy az egyháznak rendes lelkésze volt, aki az udvarnál is végezte a papi teendőket.
Miután kihalt az Apafi család, a kastély és a hozzá tartozó birtokok a kincstár tulajdonába kerültek. Mária Terézia trónra lépése után szervezte a Gyulafehérvár- Fogarasi Görög Katolikus Püspökséget és annak adományozta székhelyül az Apafi kastélyt és a hozzátartozó templomot.
A kicsiny, de a hívek akkori számának megfelelő új templom 1786-ban épült fel; a mennyezetére rögzített táblán lévő felirat szerint 1787. július 6-án nyílhatott meg; 1787. augusztus 28-án történt benne az első keresztelés.
A templom a Nagyküküllő partján a kastéllyal átellenben helyezkedett el. Tornya nem volt, a harangok a haranglábban voltak elhelyezve, mely a templom ajtajával szemben állott. A Nagyküküllő áradásai állandó problémát jelentettek és ezért új templom és paplak építéséről kellett gondoskodni. A Balázsfalva községi képviselő testülettől ajándékba kapott puszta téren (ahol a mai egyházi épületek vannak) épült a paplak, kántori lak, harangozói lak, majd 1902. június 8-án tették le az új templom alapkövét- ideiglenesen áthordták ide a régi templom padjait- és november 2-án megtartották benne az első istentiszteletet.
A jelenlegi templom építése Cseresznyés Ödön lelkipásztor idejében történt, Király József tordai építőmester vezetése alatt. 1905-ben Müller Henrik tordai asztalos készíti a templompadokat, elefántcsont színűre festve azokat. 1912-ben a pécsi Angster József és Fia cégtől megrendelik orgonánkat, amit 1913-ban szerelnek be.
Türi katolikus templom
Türt először 1313-ban említi egy oklevél. 1350-ben Tyrynek írták. 1332-ben már plébániatemploma volt. A templom építése a 13-14. század fordulójára tehető.
A reformáció idején a hívek reformátusok lettek, és a templom is az övék maradt.1827-ben a romlásnak indult templom vitája miatt a hívek többsége katolikus lett (70 család). Anyanyelvüket ekkor már gyengén beszélték, s ezért a görög katolikus püspökhöz fordultak, aki azonban a római katolikus püspökhöz utasította őket. A gubernium kivizsgálása után is kitartottak megtérésük mellett. Kezdetben a görög katolikusokhoz jártak szentmisére. Kovács Miklós püspök többek támogatásával 1830-32 között templomot emeltetett. A templom építését három éven át Sepsizoltáni Czirjék Dénes, Alsó-Fehér vármegye főispánja irányította. Az építész neve ismeretlen. 1827-től plébániaként működött. A hívek, akik egyre inkább kezdtek beolvadni a román tengerbe vegyes házasságaik által, már csak részben beszélik őseik nyelvét. Különösen az idősek beszélnek, imádkoznak és énekelnek magyarul, a fiatalabb korosztály már csak nevében visel magyar jegyeket. A közösség hagyományosnak mondható vallásossága igencsak a felszínen mozgott. A templom teljes restaurációja (2007-2009), úgy tűnik, a lelkekben is a megújulás magvait kezdi szárba szökkenteni.
Balázsfalvi katolikus kápolna
Balázsfalva 1252-ben villa Herbord néven szerepel. 1313-ban villa Blasii, Herbord fiáé. 1252-ben Szent Márton tiszteletére szentelt templom állt , amely közös volt a kéz Szancsallal. A templom a 17. században elpusztult, amikor Saidi Achmed pasa lemészárolta a templomba menekült híveket. 1226-ban a Szentháromság tiszteletére kápolnát emeltek. 1833-ban iskolát építettek, amelyet Lokody Gáspár második tanteremmel bővített, és lakást biztosított a második tanítónak is. Lokodz Gáspát többször volt börtönben, az 1940-es évelben (1934-1947), és a kommunista rendszer alatt is. Ő építette 1936-ban a kultórházat.
Itt lakott Apafi Mihály fejedelem, 1737-ben a görög-katolikus püspöké lett a kastély. Ebben a kastélyban lehetett a reformátusok kápolnája reformáció után.
1938-39-ben papilakot építettek. Ebben kapott helyet a 1946-ban a magyar állami gimnázium, amely 1947-48-ban a Tatai József lakásában működött.
Katolikus elemi iskola is volt, amelyet 1948-ban államosítottak, majd városrendezés címén lebontanak.
A telekkönyvi adatok alapján a kiskápolna területe a mai napig az állam tulajdona
A hívek nagy része hagyományos vallásosságát éli, különösen a görög katolikusok, akik a kommunizmus alatt itt találtak menedéket. Mára már inkább kényelmi okokból , szentmisére inkább a római-katolikus kápolnába járnak, de a görög-katolikus egyházhoz tartozóknak vallják magukat.
Türi református templom
Református egyházunk kialakulására nézve nincsenek adataink, de minden valószínűség szerint a Küküllő mente reformációja alkalmával alakulhatott ki itt is, mint több más faluban is, a református egyház.
Templomunkkal kapcsolatban azonban ennél korábbra, 800-900 év távlatába visznek vissza az emlékezés szálai. Történészek, műépítészek szakvéleménye szerint ugyanis a XII-ik század végén, ill. a XIII. század elején építették a cisztercita rend tagjai, így ez a templom környékünk egyik legkorábbi temploma.
Az oldalbejárat előtt áll egy portikus, valamikor torony emelkedhetett itt a magasba. Földrengés, földcsúszás következtében megrongálódott, olyannyira, hogy veszélyessé vált és le kellett bontani. Az 1740-es években történhetett ez, amikor Mária Terézia császárnő parancsából nem lehetett református templomokat utcára nyíló ajtóval és toronnyal építeni. Ebben az időben épülnek tornyok helyett harang-lábak. Az 1745-ből való harangláb ma is jó állapotban van.
Említésre méltó az oldalsó bejárat előtt álló tölgyfa kapu, amely faszegekkel van összefogva. Két részből áll: az első rész 1727-ből való, faragott oroszlánokkal van díszítve. Ennek felirata: „ANNO 1727 21 FEBRUÁR ORBÁN GYÖRGY EGYHÁZFI" - A második rész felirata: „BOJTOR GYÖRGY EGYHÁZFI 15 mai Anno 1866 PANDOR GYÖR....A....gy". A két kapu egybe van fogva és zsindelytető fedi.
Bár mind a harangláb, mind pedig a templom régi, a múlt rendszerben nem voltak műemlékként nyilvántartva. A műemlékek nyilvántartásában mindössze a templomkapu szerepel, sőt volt idő, amikor múzeumba akarták vinni. Megvédéséért az 1970-es években egy vasrácsos kaput szereltek elé.
Az egyházközség lélekszáma 1886-ban 76 lélek volt, ma pedig mindössze 32 lélek .
Szabadság mezeje
1848. május 15-16-án itt, a „Szabadság mezején" tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket fogalmazták meg, majd szeptember 25-én második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. 1861. május 15-én a románok itt megtartott gyűlése Erdély uniója ellen lépett fel. Jelenleg az 1848-as forradalmárok mellszobrai emlékeztetnek az itt történtekre.
Városunkról, az Apafi kastélyról, egyházainkról, kiadványainkról és általában városunk magyar közösségi életéről több információt a www.szulofoldunkert.ro honlapon találunk.
Szívesen állunk az érdeklődők rendelkezésére.
Elérhetőség a honlapunkon.