KŐVÁRVIDÉK SZÍVE- MAGYARBERKESZ
Sárosmagyarberkesz történelme több mint hét évszázadra tekint vissza. Akkor, amikor az első összeírásra került sor a környéken, Kővár vidékén csak két településről- Magyarberkeszről és Hagymásláposról- jegyzik fel, hogy magyarok lakják.
Nagybányától mintegy 20 km-re, a Dés felé vezető út közelében egy völgykatlanban helyezkedik el a község. Szomszédságában Nagysomkút, Csolt, Berkeszpataka, Kővárremete, Szappanpataka és Pusztafentős települések találhatók.. Az egykori népes mezőváros neve egybeforrott a tőle nem mesze található Kővár történelmével, mert ennek, az Erdély és a történelmi Magyarország határán elhelyezkedő várnak az őrsége rendszerint Nagybányai és Berkeszi lakosokból tevődött ki. Az itt található vár nevéről kapta a vidék is a Kővár vidéke elnevezést. „Az egykori Kővár vidék, a Szamos- Lápos-Kékes- Kapnik folyók és a keleti vízválasztó hátságokkal határolt területek csak vízrajzilag tekinthetők egységes vidéknek.” A vidék a délszatmári részekkel földrajzilag egységes települési területet képez, mely első helyneveinek tanúsága szerint (Fentős, Lápos, Nyíres) mocsaras, lápos, sokhelyt mocsári erdőkkel borított vidék volt.
Erre a vidékre hivogatjuk a kedves vendégeket. Nagybányát, Katalint, Szakállasfalvát és Kőváremetét elhagyva, a dombtetőre érve, balra letérve közelíthető meg Kővár várának a romjai.
Kővár vára a 14. századtól kezdve fontos végvár Erdély és Magyarország határán. Előbb királyi birtok, majd a híres Drágffy család lakóhelye. A Drágffyak után a Bátori családra száll és itt tölti gyászos napjait Bátori Zsigmond mellőzött felesége, a Habsburg Mária Krisztierna. Megfordult falai között korábban Szapolyai János, Bocskai István, Bethlen Gábor, első és második Rákóczi György, Apafy Mihály erdélyi fejedelmek, míg végül a híres erdélyi kancellár Teleky Mihály lesz a tulajdonosa. II. Rákóczy Ferenc kővárvidéki csapatát sárosberkeszi Mósa László kővári kapitány vezeti, aki a fegyverletétel előtt hunyt el és valószínűleg a berkeszi templom kriptájában nyugszik.
A Kővár vára egy gyönyörű szép hegygerincen található, melynek völgyét körülöleli az alatta csörgedező Lápos folyó. A várból a község felé vezető csodálatos táj szépségét megtöri a határban található kilátó domb, melyen egykor a vár biztonságára vigyázó Piros Dani háza állott, aki ha ellenséget észlelt jelezte a vár és a mezőváros lakosainak, hogy ellenállhassanak a támadásnak illetve a város lakosai elrejtőzhessenek. Ezt a helyet a falu lakói napjainkban is Piros Dani dombjaként emlegetik. Piros Dani dombját elhagyva vadregényes tájon át vezet utunk a Mikolcza hegye felé, ahol a szelídgesztenyés szép virágával csalogatja a turistát tavasszal, ősszel pedig a gesztenye szúrós gubája közül kacsingatnak a megérett szemek. A Kövestető gyümölcsösét elhagyva, a szőlőskertek termésének finom ízét megkóstolva a vándor szeme elé tárul a völgykatlanban elhelyezkedő Magyarberkesz települése a református templommal és a Péchy udvarházzal. A Mikolcza kapuját elhagyva a Mikó utca elején, a domboldalban a temető régi mészkőből készült sírkövei emlékeztetnek egy hajdan gazdag településre.
Régi sírkövek a község temetőjében
A Mikóczán / a helyiek csak így emlegetik a Mikó utcát/ folytatva utunk, beérve a faluba, annak központjában áll egy mesterséges domb tetején a református templom, mely a környék legrégibb kőtemploma.
A jelenlegi templom szentélyrésze a 15-16-ik században épült. A szentély jobboldali falában található egy vörös mészkőből faragott gótikus papi ülőszék, mely egyedülálló a környéken. A templom mellett és a szentély mögött kripta található, mely a település nemesi családjainak a sárosberkeszi Katona és a péchujfalusi Péchy családnak biztosítanak nyughelyet. Magyarberkeszen van eltemetve az a Katona Miklós, aki Mészáros Lázár 1848-as hadügyminiszter későbbi naplójának lejegyzője volt és aki ezt a kéziratot hosszú ideig őrizte.
A templomot elhagyva, a dombon leereszkedve érünk el utunk végső állomásához: a Péchy kúriához. A kúria udvarán megpihenve a fáradt vándor Mária Krisztierna, Teleki Mihály, Mósa László, Körösi Csoma Sándor / aki vendégként többször is megfordult itt/, gr. Teleki Sándor, Petőfi Sándor/aki itt írta a Véres napokról álmodom c. versét/, Katona Miklós és Medgyes Lajos /papköltő/ nyomdokain járva elrévedhet a múlton. A múlton, mely most oly közel jött hozzá, hogy el sem hiszi, hogy a régmúlt történelmi kockái peregtek le előtte, sokkal inkább azt érzi, hogy ő maga is egy darabja ennek a történelemnek, ha csak egy rövid időre is, de ő maga is részévé vált.
De mivel éhes gyomorral álmokat szövögetni is nehéz, az udvarház terített asztala csalogatja a megfáradt vándort, hogy maga is megkóstolja a régi korokból örökölt ételek ízét és részese lehessen a messze földön híres berkeszi vendégszeretetnek.
Második program:
Sokszor látjuk, hogy hogyan száguldanak át a falunkon a különböző turistákkal tele buszok és akik még a helységnévtáblákat is figyelemmel kísérik, nagy megdöbbenéssel látják, a helységnévtáblán a Magyarberkesz feliratot. Azoknak, akik csak egy rövid időre állnak meg, nagy szeretettel ajánljuk figyelmébe falunkat. A Kolozsvárról Koltóra igyekvőknek, ha a rövidebb utat választják, Magyarberkeszen kell átutazniuk. Nagysomkút városát elhagyva a Koltó felé vezető út első állomáshelye Magyarberkesz. Már a somkúti domb tetejéről jól látszik a völgykatlanban elhelyezkedő falu.
Aki időt szakít, megállhat és szemügyre veheti a Péchy udvarházat, melynek egyik nevezetessége az udvarház alatt található hatalmas pince. Egykor Kővár vidéke önálló közigazgatási terület volt és a megyékhez hasonlóan nem főispán hanem főkapitány kormányozta. A Péchy udvarház volt egykor a „megyeháza” és a bírói hatalommal felruházott főkapitány innen kormányozta a vidéket. Az ítéletre váró vagy ítéletüket töltő rabok számára a pince börtönként szolgált.
Nem elhanyagolható tény azonban az sem, hogy a máramarossszigeti iskolába tanárnak megválasztott Körösi Csoma Sándor is megszállt ebben az udvarházban, aki ott mindig szívélyes fogadtatásra talált. Az őt vendégül látó Katona Zsigmond nemcsak élelemmel és szállással látta el a „nagy útra” készülő vándort, hanem anyagilag is támogatta, amiért cserébe a hálás vendég később egy tibeti –angol szótárt küldött haza egykori vendéglátójának. Gyalogosan felsétálva a falu központja felé, a református templomot nézhetjük meg, melynek múltjáról a helybeli lelkipásztortól sok információ nyerhető. A templomban megnézhetjük a méltán híres gótikus faragott papi ülőszéket.
A pár percre lévő református temető is meglátogatható, ahol többek között Almási Sámuel dési esperes, publicista, népdalgyűjtő, Pap István ugyancsak egykori dési esperes és a Kővárvidéki Takarékszövetkezet elnöke, Ignácz Sándor kővárvidéki „chyrurgus doktor” valamint Takács Sándor nagysomkúti kórházalapító főorvos sírja található.
A főútra visszatérve, néhány száz méter távolságra a református templomtól található a fából épült ortodox templom, melyet a 19. század végén „költöztettek” a református temető közeléből a főút mellé.
És ha még nem kínáltunk volna elég csalogató látványosságot az erre járónak, hát hadd említsünk meg egy Magyarberkeszre oly jellemző eseményt is. Minden év októberében ugyanis a falu közössége vendégül látja a környékbeli magyarságot a híres berkeszi Szüreti Bál alkalmával. Aki esetleg ebben az őszi időszakban falunk közelében jár, semmiképp se hagyja ki ezt az egyedülálló esményt, melynek fénypontját az ifjak csősztánca képezi és amely Máramaros-szerte ismert és elismert hagyományőrző rendezvény.