Röviden a balázsfalvi Apafi kastélyról...

2012. május 8.

Csapatnév: Szórványért

Próba: KastélyMúlt - régi fotók, régi történetek

Versenyen kívüli bejegyzés

A mai néven emlegetett Apafi kastélyt településünk 16. sz.-beli tulajdonosa, Bagdi György építette 1535-ben. E körül a kastély körül alakul ki először a társadalmi, később a vallási és kulturális élet.

Bagdi György halála után fia István, és leányai Margit és Krisztina öröklik a települést kastélyával együtt. Bagdi István halála után Bocskai István fejedelem mégis másnak, Örvendi Pálnak adományozza azt. Ezt az adományozást a Bagdi lány-örökösök megtámadták és el is foglalták a birtokot. 1609 április 25-én Báthori Gábor fejedelem bár megerősíti a Bagdi lányok végrendeleti örökségét, mégis 1610-ben Kákoni Istvánnak adományozza, ezért az Örvendi örökösök perek által keresik az igazságot. 1617-től kezdve, Örvendi halála után Balázsfalva a Bethlen család tulajdonába kerül, később Bethlen Péter, Bethlen István fia is jogot tartott a kastélyra, de egyelőre a kastély Bethlen Gábor fejedelem nyaralója, vadászkastélya lett, mit javíttat a kastély udvarán levő templommal együtt. Ezután a fejedelem 1619-ben Erdély kancellárjának, Szt. Pécsi Simonnak, adományozza Balázsfalvát kastélyával, birtokával együtt. A kastély udvarán volt egy templom, amolyan udvari kápolna, amit még Bagdi György építtetett, - ez volt az első kálvinista templom Balázsfalván. A kastély új tulajdonosa is építkezik, s habár szombatista volt, mégis a már közel száz éves templomot ő is javítja. Erről tanúskodik a templom ajtó fölötti feliratos márványtábla dátuma: „Hic iter est, veniant sitientes bibere, lymhos, post quas non ultra concutit atra sitis. A.D. 1629”.

Közben 1631-ben Bethlen István fejedelem, fiának, Péternek – aki számot tartott a balázsfalvi doméniumra- sikerült rávenni Pécsit egy olyan szerződés kötésére, mely szerint halála után reá száll az uradalom... Pécsi még egy egyességet kötött Haller Péterrel is, hogy halála után ennek hagyja vagyonát. Bethlen Gábor után I. Rákoczi György fejedelem amikor meggyőződött Pécsi vallási tévelygéseiről 1638-ban konfiskálta vagyonát. 1646-ban II. Rákoczi György öccsének Zsigmondnak adományozta, de mégis a régi vonal folytatódik: 1648-ban Bethlen Péter meghalt, Pécsi előtt, de hiába jött a fiskus, az örökség nem lehetett az övé, bizonyára Pécsi életben léte és Haller Péterrel kötött egyessége védte meg azt. 1659-ben Seidi Achmed török csapatai dúlják fel Balázsfalvát s mészárolják le lakosságát, úgyannyira, hogy a nemrég várossá nyilvánított faluban mindössze 20 magyar család maradt. Ezután 1660-ban, november 9-én Barcsai Ákos fejedelem odaajándékozza Haller Gábornak. 1661-től Apafi Mihály lesz a fejedelem, aki 1663 november 15-én ott volt Érsekújváron, ahol meghalt Balázsfalva új tulajdonosa Haller Gábor. Így jutott hozzá Apafi Mihály fejedelem Balázsfalvához és a birtokhoz. Apafi Mihály felesége, Bornemissza Anna, itthon meg is vásárolja Balázsfalvát s a kastélyt, a régi Örvendi család tejhatalmú örökösétől Váradi Sarkantyús alias Gyulai Istvántól, 4 jobbágy és 6.000 Dézsaknai kősóért. Ezt a vásárt 1664 március 21-én írták alá Fogarasban. Ezt a szerződést Apafi fejedelem megerősíti és hozzá adja még Haller Gábor részét Magyarpéterfalvát és Szancsalt.

1664 december 14-én költözik be a fejedelem asszony a balázsfalvi kastélyába. Ezután Apafi Mihály fia, Mihály, aki még apja életében, 1681-ben, átveszi a fejedelemséget, megkapja édesanyjától a balázsfalvi kastélyt birtokával együtt. Közben a történelem színpadán új változások lesznek: 1687 október 27-én Lotharingiai Károly herceg és az Erdélyi Országgyűlés nevében Teleki Mihály a balázsfalvi kastélyban aláírják a balázsfalvi egyességet, vagy szerződést, melynek értelmében Erdély Habsburg fennhatóság alá kerül.

 

Az ifj. Apafi Mihály Bécsbe költözött és ott élt tovább hercegi rangban 1713-ban bekövetkezett haláláig.

Édesanyjától kapott Balázsfalvi kastélya és birtoka királyi fiskusra száll a kincstár tulajdonába kerül. Ebben az időben szerveződik a Gyulafehérvár-Fogarasi Püspökség. III. Károly a balázsfalvi uradalmat a görög-katolikus egyháznak adományozza 1737-ben. Püspök Inocentiu Micu Klein, aki püspöki rezidenciát 1738-ban a kastélyba rendezi be. A Püspökségből 1854-ben lesz Érsekség.

A görög-katolikus vallás betiltása után, a kommunista rendszerben a kastélyban múzeum működött, 1990-től pedig visszakerült a görög-katolikus egyház tulajdonába, jelenleg a görög-katolikus Érsekség székhelye.

copyright 2011 WEBKastely