Komunizmus

2012. október 17.

Csapatnév: Bánffy Kastély örzői

Próba: A közösség és az államosított kastély viszonya

A kastélyról sok információt szereztünk a polgármestertől, falubeliektől akik kiválóan ismerik a kastély történetének minden fontos részletét. Magyarlapádon nagyon jól ismerik páran a kastély történetét. Van olyan ember is aki még keresi a Bánffy ősöket és kutatgatja. Mi is olyan dolgokat tudtunk meg a kastélyról amit el sem képzeltünk volna. A fugadi kastély utolsó tulajdonosa Bánffy Farkas nagyapja, Bánffy Dániel volt, aki 1940-től az 1944. márciusi német megszállásig földművelésügyi miniszterként szolgált. Úgy halt meg Magyarországon - kitelepítés és számos megaláztatás után - 1955-ben, hogy nem láthatta viszont szülőföldjét.. Utolsó intézője Gere gazdatiszt. Báró Bánffy Dániel Magyarország földművelésügyi minisztere 1940-1944 között. Észak Erdélyben 30.000 hektár erdő intézője innen kerül a miniszteri székbe. Apja Báró Bánffy Kázmér Alsó Fehérvármegye alispánja.

Báró Bánffy Kázmér az 1896-os évben, ezer éves magyarországi ünnepségeket rendezett ezért kitüntetésben részesült. Ennek az ünnepségnek kapcsán sok helyen Erdélyben ezer fenyőfát ültettek.A fugadi határban is, a kastélytól nem messze kb. egy ekkora fenyőerdő volt amit 1945 után kivágtak a falubeliek és házaik építésére használták.

A régi kép amelyen jól látszik a fenyőfákkal beültetett kastélykert

A hattérben láthatok a fenyőfák amelyek már nincsenek

Most már így néz ki a kastély kertje amelyben pár tölgyfa található.

Dédnagyapja Báró Bánffy Dezső, a Monarchia, idei Magyarország miniszterelnöke volt. A felsoroltak szerint a család részt vesz az ország vezetésben. A kastélyt 1937-ben Báró Bánffy Dániel és felesége, Gróf Zichy Mária újjáépítette. Kis idővel 1945 előtt a kastély szabad rablás áldozatává válik. Az orosz hadsereg érkezése a motiváció a rablásra, hogy juthassanak innivalóhoz és gazdálkodhassanak. A falusi nép az épületből mindent kiürített a pincétől a padlásig. Az elrabolt tárgyakat a hadsereg elvonulása után "vissza kellett vigyenek" úgymond az emberek. A kastély épületébe előszőr mezőgazdasági iskolát akartak, közben az állami gazdaság használta a kastélyt, gazdasági épületeket, az intéző házat, a cselédek házait, földeket és a szőlőt. A generátorral működő villanyt, központifűtést tönkretették. 2002-ig iskola működött a boltíves alakú, sok kisebb helyiségből álló ingatlanban, erről és másról is...-árulkodnak az ábécé közvetlenül falra festett, színes rajzokkal illusztrált berűi is... Pedig a szemléltető anyag az újonnan épített iskolákban is kifüggeszthető, kartonra készítik. A kastélyt az óvodának és 1-8 osztályos iskolának használták. Bent helyenként mállik a vakolat, de a falakon nem látni repedést. Az egyik teremben az elsősök tanulhattak. A falakat didaktikus rajzok díszítik: az A betű mellett repülő (avion) látható, a G betű mellett liba (gâscă), az M betű mellett alma (mere).

A falakon található didaktikus rajzok és a román ábécé.

Ábécé

 

Didaktikus rajzok

A pincét az állami gazdaság vette igénybe. Szerencsének mondható, hogy iskolának használták az épületet, mert, olykor még cseréltek pár cserepet, meszeltek és így elég jo állapotba megmaradt a kastély. 2001-ben új iskola épült a faluba. Mikor resztituciós törvény jelenik meg az épület szabaddá válik, így gazdája a törvény szerint visszakapja. A kastély jelenlegi lakosa Báró Bánffy Farkas, az utolsó tulajdonos unokája. Jelenleg ő tartja karban, próbálja rekonstruálni. A kastély egyik melléképületében lakik, így őrzi ősei tulajdonát.

copyright 2011 WEBKastely