Gidóka-stély akkor és most

2012. október 24.

Csapatnév: Égig érő gidófa

Próba: Akkor és most

     Az esélytelenek nyugalmával vágtunk neki a harmadik próbának. Mert a Top 10-ben hatból a hatodikok vagyunk, és azt is tudjuk az első pillanattól, hogy ebbe a vetélkedőbe nagyon nehezen tehető be egy vártemplom. Ezt erősitették meg az eddigi próbák is, de illik a táncot végig járni, ha már egyszer beállt az ember. Innen hát ez a nagy felszabadult alkotókedv. Legalább a próba végén megint elmondhatjuk , minket nem értenek az emberek.
Gidófalva egészen különleges hely annak ellenére , hogy a történetirás, vagy a művészettörténet nagyon keveset ir róla. Egy darabig azon is filozófáltunk , hogy érdemes lenne a Couvour Guido legendáját eljátszani, a boldog emlékű Bonifacius mintájára, aki tutajon érkezett a vad székelyeket megtériteni. Lehetséges a falu Szent Guido hitvallóról kapta a nevét . Ebből kopott volna ki szép lassan az u betü és maradt csak a Gidó. De aztán maradtunk jó öreg templomkastélyunknál.
      A székelység vártemplomai szakrális szerepük mellett, védelmi feladatokat is elláttak. A tatárjárás, de később a 14-15 század kezdetlegesebb haditechnikája idején egy egész kisebb régió számára jelentettek stabilitási tényezőt. A Bedeházi kapu ahol a hagyomány szerint az illető nevü falu lakói jártak a templomba ma is áll. /Bedeháza egy a tatárjárás idején elnéptelenedett , elpusztult falu Sepsiszentgyörgy és Gidófalva között /. A Bedeházi kapu régebb /akkor / és most.

     Feliratos kő: 1501. Arról van szó , hogy valamikor egy illető belekarcolta a nevét: egy Andreas Orbán nevü atyafi. Ezt azért szeretnénk megmutatni, mert ez nem név örökitési viszketegség./ Bár egy másik Orbán ezúttal Balázs azt irja „mert felirat mi sem maradt fenn keletkezése korában, mivel az egy helyt bevésve levő 1501 melyet két névkezdő betű előz meg, később metszetett oda névörökitési viszketegségből" . Ez azzal függ össze , mint amit már máshol is látunk, hogy a freskókra felkarcolják a nevüket. Miért, nem láttátok katolikus vidéken , ahogy az illető szentnek az oltalmába ajánlják magukat, vagy köszönnek meg dolgokat? Ez itt nem név viszketegség( volt egyáltalán akkor ilyen , mert később biztos hogy volt és van).

       Ő, ez az Orbán vagy akárki volt , amikor belekarcolta a nevét a szent hellyel kapcsolatban érezte úgy , hogy neki itt a helye. Úgy tűnik emelkedettebb a dolog mintsem egyszerüen, meg akarom örökiteni nevemet.
Kardélezést megörökitő kövek.

Akkor és most
      Látványos és szép a vár belső tere. Minden valószinüség szerint a keritő fal, a 16 -17 század tatár- török betörései ellen épült védekezésül. Főleg ha nem egy komoly reguláris csapat támadta meg . Orbán Balázs csodaszépen, kiszinezve leirja ezt a jelenetet/elolvashatjátok a Kastélykert története alatt/ Mi megpróbáltunk a múltba bújni. Rendeztünk egy kisebb csatajelenetet a templom utca gyerekeinek nagy örömére.

 

     Utóbb Erdély a Habsburgok uralma alá kerülésével , a várak is szép lassan elvesztik védelmi funciójukat. Sokhelyt tárolást , birtokőrzést szolgáltak. Majd később egyre inkább az épittető közösség önazonossági kifejezéseivé, épitészeti szimbólumaivá szelidültek . A mában is mint önazonosságot kifejező tér jelenik meg , sőt mint szellemi védőfal áll azok körül, akik ide bemenekülnek. Ezzel a gondolattal is eljátszottunk az alábbi képsorokon:

        Meggyőződésünk, hogy képesek ma is , a mai kor igényeit is kielégitve megfelelni ennek az elvárásnak .amikor hitről, közösségépitésről, szülőföldön való boldogulásról megmaradásunkról, magyarságunkról van szó .
Benn a templomban a karzat mögött is sok érdekes dolog van. Amit ma még nem tudunk értelmezni. Pajzsok, lóábrázolás,/Akkor és most

kengyel, kötőfék,sörényrész, csatajelenet minden valószinüség szerint. A képek stilusáról, a fegyverzet alapján lehet következtetni arra, hogy mikor keletkezett: 13-14 század eleje. Graffittik a mai modern kor találmányai.

, lám régebb is ismerték. Még tovább menve kibontakozik egy különleges épület rajza: egy templom- bejárata, félkörives szentélyrésze, egy kéttornyú épület.Ez az egész bár lehet most csak töredék , és még csak fele annak ami a vakolat alatt van./ Csak azért nem mutatjuk meg, hogy gyertek el és nézzétek meg /. Ez egy Szent László legenda ábrázolás. Szent Lászlónak a váradi székesegyház alapitásával kapcsolatos jelenete van megfestve itt. Mai szemmel az a film lesz.... Figyeljétek csak meg, azt a nagyobb méretű isteni kezet , amint megerősiti az elhatározást

 És ha ez igaz akkor ez egy egészen egyedi dolog, ami eddig még sehol nem ismert.
    Jó volt érezni az akkori kor veszedelmét, valamint látni azt, hogy a mában mennyire más „veszedelmekkel" kell szembenéznünk, és sokszor egy vastag fal sem elég ezek „visszaverésére"

Letölthető képek itt: KÉP1, KÉP2

copyright 2011 WEBKastely