A Kornis-kastély Dés mellett Szentbendeken talélható.1573-ban Báthory István fejedelem Keresztúri Kristóf dési kamarai prefektusnak adományozza Szentbenedek birtokot, aki a főépületet emelte. 1599-ben a kastély birtokosa Keresztúri Kristóf özvegye. Lányukat, Keresztúri Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye Keresztúri Kata birtokolja, de ugyanebben az évben a birtokot a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adja, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolják. A kastély a két világháború között még teljes épségben állt, a második világháború alatt megrongálódott.
A kastély főépületét Keresztúri Kristóf építtette 1573 és 1593 között. A XVII-XVIII. század során a kastélyt több rendben bővítették, és átalakították. 1673 körül Kornis Gáspár építtette a főépület második emeletét, amely lépcsőjének oszlopsorát Molnár Albert faragta. Kornis Zsigmond nevéhez fűződik a kastély főbejáratának a kialakítása, amely a homlokzatán található felirat szerint 1720-ban készült el. A kaputorony előtti hídra ekkor került a két unikornis, a Kornis család címerállata. A XIX. században a Kornisok többször is kijavították az épületet. A kaputorony egyik felirata szerint 1886-ban gróf Kornis Viktor, 1906-ban pedig az ún. Zöld-bástyát (Ny-i tornyot) gróf Kornis Károly hozatta rendbe.
1948-ban került az épület államosításra. 1950-51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át. Ekkor a kastély könyvtárának nagy részét az udvaron elégették. Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975-76-ban renoválták. A kastély kápolnáját az ortodox egyház vette át.
A kastélyt a 2000 évek elején az egyetlen leszármazott, Kornis Gabriella visszaperelte az államtól. 2006- ban a szamosújvári Téka Alapítvánnyal tárgyalt a kastély használatba vételéről. Mivel nem sikerült megállapodni, állaga azóta is romlik