Rólunk:
A szatmári Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai vagyunk, XI. osztályosok és azért neveztünk be erre a versenyre, mert fontosnak tartjuk nemzetiségi kultúránk, hagyományaink őrzését, ápolását. Úgy gondoljuk, hogy az erdődi vár az egyik legszebb műemlék Szatmár megyében, nemcsak a település, hanem a térség jelképe is, legyünk hát büszkék rá.
A várról:
Az erdődi vár a Bükk-hegységhez tartozó és a Szamos-síkságba benyúló, 142 méter magas dombon áll. A dombról belátható az észak felé mintegy 10 km-es távolságba eső Szatmárnémeti, nyugatra a Szamos-síkság és Kraszna-völgy, délre a szomszédos Szakasz és Béltek települések. A Zilah-Szatmár közötti úton haladva, az útnak Szatmár felé eső végén, egy éles kanyar után, jobboldalt a dombon magasodik a vár.
A középkorban az erdődi uradalom eleinte a Drágffyak kezén volt. Mátyás király 1481-ben adott engedélyt Drágffy Bertalan pohárnokmesternek, hogy a birtokán várat építhessen. Az ő nevéhez köthető Erdőd várának megalapozása, amely a továbbiakban a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalom központjaként szolgált. Erről a korai erődítményről nincsenek pontos adataink. A középkori magyar királyság történetében tragikus fordulópontot jelentő 1526-os mohácsi csatában az ország zászlaját hordozó Drágffy János országbíró is odaveszett. Később az erdődi váruradalom a családjának egyik nőtagját feleségül vevő Báthory família kezébe került. Ez a vidék ütközőzónának számított a Habsburg-birodalom részévé váló magyar területek és a török szultán függőségébe kényszerült, de ténylegesen önálló Erdélyi Fejedelemség között. Éppen ezért gyakorta vonultak fel itt az ellenséges csapatok, hogy elfoglalják az erődítményt. Egy 1565-ből származó feljegyzés szerint a várat János Zsigmond katonái szinte teljesen lerombolták. Az üszkös romok sokáig gazdátlanul álltak, addig amíg 1730-ban gróf Károlyi Sándor földesúr utasítására egy négytornyú barokk várkastélyt emeltek a megmaradt kövekből és az újonnan égetett téglából.
Bár a XIX. században már nem laktak ott a Károlyiak, az uradalmi tiszttartóknak jó lakásul szolgált. Itt élt az 1840-es években Szendrey Ignácz intéző is, a családjával együtt. Júlia nevű leányát egy nagykárolyi bálon ismerte meg Petőfi Sándor, aki már a korszak ünnepelt költőjének számított. Apja ellenkezése dacára 1847. szeptember 8-án az erdődi vár kápolnájában örök hűséget esküdtek egymásnak. Mézesheteiket a közeli koltói kastélyban töltötték, Petőfi itt alkotta meg legszebb szerelmes verseit. Az erdődi várkastély a XX. század elejére gondozás híján egyre inkább pusztulni kezdett, de romba dőlését a második világháború súlyos harcai okozták. 1945 után a környékbeli lakosság bontásai nyomán fogyatkoztak meg téglából emelt falai, épületei.
2006-tól Európai Uniós pályázati forrásból megkezdődött a műemlék régészeti feltárása, 2009-től pedig a helyreállítási munkálatok. A terv szerint legkésőbb 2011. december 8-ig be kell fejeződjön a vár restaurálása, amely ismét méltó dísze lesz Erdődnek és a környéknek is.